Keresés

a DAI átveszi Regino spekulációját, a közírók nem. A politika így alakítja a propagandát, s a múltat.  

Aha, a múltkor meg nálad Regino volt az "átvevő" Bizánctól, hiszen a besenyők nevét "görögös alakban" hozza.

Döntsd már el ....

A Bulgarophygonnál elszenvedett méretes zakó ritka egységbe kovácsolta a pátriárkát és a császárt. Az nyilvánvalóvá vált, hogy fegyverrel nem tudják Bulgáriát bizánci befolyás alatt tartani. Az egyházi befolyás alól viszont a bolgárok próbáltak meg kibújni, hiszen a megelőző időkben Róma illetve a frankok felé kezdtek tájékozódni ("tévelyegni").

A fuldai hoax egy erre adott válasz: üzenet a nyugatiaknak, hogy "az Isten velünk van", hiszen lám megmutatta magát NEKÜNK, és nem nektek, vagyis prózaian: "El a kezekkel Bulgáriától!". Másrészt a méretes zakót is áttolták, vagyis a birodalom tekintélyén esett csorbát is átkonvertálták.

A fuldai hoaxra a legjobb bizonyítékot maguk a bizánciak szolgáltatják: A X. század közepén a honfoglalók beékelődése elzárta az utat nyugat felé, a bolgárok csak kerülő utakon juthattak nyugatra, az isteni beavatkozás eszméje, fölöslegessé vált, nem is említik, ehelyett egy nem kevésbé bizarr történettel állnak elő. A DAI meg nem is tud arról, hogy a bolgárok megverték a turkokat, hanem csak a békekötés után állt bosszút Szimeon a besenyőket felhasználva. 

A "szentírás" bizánci források sem adnak elő egy koherens képet. A fuldai hirtelen kiagyalt propaganda helyett a "köz-"írók más verziót adnak elő, nem kevésbé propagandisztikusat, s nem kevésbé életszerűtlent, az "elit" DAI meg végképp mást. Miközben utóbbiak időben és a rendelkezésre álló források tekintetében is azonos helyzetben vannak, kb. egykorúak, s ugyanabból dolgoznak -- a DAI átveszi Regino spekulációját, a közírók nem. A politika így alakítja a propagandát, s a múltat.  

"A Fuldai Évkönyvek szerint Simeon visszavágott 895-ben (896-os évszám alatt is megismétli ezt a forrás), minek következtében csak a győztes bolgárok 20.000 lovast veszítettek. (Hogy a számok erősen eltúlzottak, az most érdektelen). Tehát egy bolgároktól elszenvedett vereség után jött a besenyő vereség. Ami, önmagában, már így is hihetőbb."

Ha 895,vagy 896-ban vívták a  a harmadik bolgár-magyar ütközetet,erről Bölcs Leó bizánci császár,mint a leghihetőbb forrás vajon miért nem tud? Vagy esetleg arról lehet szó,hogy a keresztény vallású világ nehezen viseli el,hogy az ő hitükre tért bolgár uralkodó súlyos vereséget szenvedjen a hitetlenektől.Ezért csavarnak egyet a történteken és létrehoznak még egy csatát,ahol isten segítségével győzedelmeskedik Simeon a pogányok felett,amint azt a szöveg is sugallja. A bizánci uralkodó meg a reálpolitika talaján áll,nem kolostorbeli,nála nincsenek  kitalált történetek,amiben a vallási buzgalom hisz.