Köszönöm, ezt végigélveztem.
Na, akkor Zsuzsannáról, a Ruzickováról, Bachról és Vivaldiról.
Zsuzsannának (a Ruzickovának) van egy híres magyar tanitványa, ős is természetesen csemballista, Horváth Anikó a neve. Ő akkor választotta a csemballot, amikor Magyarországon ez a tűrt és tiltotta kategória között mozgott. Valami nagyon alternativ dolognak tartották (mint az Europa Kiadot és a Kontroll Csoportot), maga Sebestyén János is csak óraadóként heti 1-2 alkalommal jelenhetett meg a Zeneakadémián, hogy megmutassa a zongoristáknak, hogy mi is az a cemballo. Aztán ennyi volt. Anikónak szerencséje volt, hogy a szocialista érában kaphatott egy prágai ösztöndijat és Ruzickovához került tanulni.
Szegény Vivaldi ugyan ugy járt mint Bach, feledésre és hallgatásra itéltetett vagy 100 évre. Vialdi felforgatta Bach művészetét. De, maga Vialdi magát nem tartotta művésznek inkább csak egy jó mesterembernek, akinek művei halálával vele szállnak a sirba, pillanatnyi szorakoztatás és annyi. Maga lepödött volna meg a legjobban, ha megtudja, hogy minden idők klasszikus zenei bestsellere (összesitett messze a legnagoybb eladott lemezek száma) az az Ő Négy Évszak-a, mind megelőzve 9. szimfoniát, a Verdi operákat etc. etc.
Egy csoro pap volt,. aki egy árvaházban tanitotta a lényokat zenére, és alakított belőlük zenekart, nekik a szegény lányoknak irta művei legjavát. A velencei polgárok csak ugy becézték őt, inkább szeretettel mint gunnyal, hogy a "vörös pap".
|