Keresés

A Bulgarophygonnál elszenvedett méretes zakó ritka egységbe kovácsolta a pátriárkát és a császárt. Az nyilvánvalóvá vált, hogy fegyverrel nem tudják Bulgáriát bizánci befolyás alatt tartani. Az egyházi befolyás alól viszont a bolgárok próbáltak meg kibújni, hiszen a megelőző időkben Róma illetve a frankok felé kezdtek tájékozódni ("tévelyegni").

A fuldai hoax egy erre adott válasz: üzenet a nyugatiaknak, hogy "az Isten velünk van", hiszen lám megmutatta magát NEKÜNK, és nem nektek, vagyis prózaian: "El a kezekkel Bulgáriától!". Másrészt a méretes zakót is áttolták, vagyis a birodalom tekintélyén esett csorbát is átkonvertálták.

A fuldai hoaxra a legjobb bizonyítékot maguk a bizánciak szolgáltatják: A X. század közepén a honfoglalók beékelődése elzárta az utat nyugat felé, a bolgárok csak kerülő utakon juthattak nyugatra, az isteni beavatkozás eszméje, fölöslegessé vált, nem is említik, ehelyett egy nem kevésbé bizarr történettel állnak elő. A DAI meg nem is tud arról, hogy a bolgárok megverték a turkokat, hanem csak a békekötés után állt bosszút Szimeon a besenyőket felhasználva. 

A "szentírás" bizánci források sem adnak elő egy koherens képet. A fuldai hirtelen kiagyalt propaganda helyett a "köz-"írók más verziót adnak elő, nem kevésbé propagandisztikusat, s nem kevésbé életszerűtlent, az "elit" DAI meg végképp mást. Miközben utóbbiak időben és a rendelkezésre álló források tekintetében is azonos helyzetben vannak, kb. egykorúak, s ugyanabból dolgoznak -- a DAI átveszi Regino spekulációját, a közírók nem. A politika így alakítja a propagandát, s a múltat.  

A bizánci uralkodó meg a reálpolitika talaján áll,nem kolostorbeli,nála nincsenek  kitalált történetek...

És akkor a fiacskája, VII. Konstantin is, nem ?? És akkor ő sem talált ki semmit ...

"A Fuldai Évkönyvek szerint Simeon visszavágott 895-ben (896-os évszám alatt is megismétli ezt a forrás), minek következtében csak a győztes bolgárok 20.000 lovast veszítettek. (Hogy a számok erősen eltúlzottak, az most érdektelen). Tehát egy bolgároktól elszenvedett vereség után jött a besenyő vereség. Ami, önmagában, már így is hihetőbb."

Ha 895,vagy 896-ban vívták a  a harmadik bolgár-magyar ütközetet,erről Bölcs Leó bizánci császár,mint a leghihetőbb forrás vajon miért nem tud? Vagy esetleg arról lehet szó,hogy a keresztény vallású világ nehezen viseli el,hogy az ő hitükre tért bolgár uralkodó súlyos vereséget szenvedjen a hitetlenektől.Ezért csavarnak egyet a történteken és létrehoznak még egy csatát,ahol isten segítségével győzedelmeskedik Simeon a pogányok felett,amint azt a szöveg is sugallja. A bizánci uralkodó meg a reálpolitika talaján áll,nem kolostorbeli,nála nincsenek  kitalált történetek,amiben a vallási buzgalom hisz.  

Az eltérő vélemény ott van,hogy szerintem a magyar törzszsövettség befogadta a besenyőket. 

Etelközben ennek semmi nyoma. Hogy később a KM-be jöttek tőlük, az ténykérdés, de ebből következtetni az 50-60 évvel korábbi eseményekre nem lehet.

Szerinted meg erőszakkal foglaltak maguknak új hazát. 

Nem szerintem, hanem a források szerint, 3 db, független.

Bölcs leó szerint eleink két csatában tönkreverik a bolgárokat,Simeont meg egy határ menti erődjébe szorítják be.

A Fuldai Évkönyvek szerint Simeon visszavágott 895-ben (896-os évszám alatt is megismétli ezt a forrás), minek következtében csak a győztes bolgárok 20.000 lovast veszítettek. (Hogy a számok erősen eltúlzottak, az most érdektelen). Tehát egy bolgároktól elszenvedett vereség után jött a besenyő vereség. Ami, önmagában, már így is hihetőbb.

Érdekes mert az alkalmi koalíció mindkét tagja katonailag meggyengült állapotban van

Hát ez bizony érdekes: a bolgárok egyedül is legyőzik a magyarokat, lásd Fuldai.

Másrészről befogadják a kazár lázadókat,aki azért fordulhatnak hozzájuk,mert biztonságot remélnek.

Ez sokkal korában volt.

Az arab krónikásnak meg aki leírja a besenyők történetét, teljesen mindegy,hogy a besenyők milyen módon jutottak ehhez a földhöz,hall egy történetet elhiszi. 

Isztakhri leírta, amit hallott. Ahogy Regino is -- Konstantin előtt majd ötven évvel. Az arab (illetve perzsa volt) biztosan nem tudott Reginóról. Mégis -- a magyarok nevének említése nélkül -- de erőszakos besenyő foglalásról tudósít. Miért is tódítana, egy az iszlám számára abszolúte érdektelen esemény kapcsán.

Amit bizonyít,hogy a sírokban nyugvó férfiak és nők száma között nincs éles eltérés,továbbá,viseletben és embertanilag is összetartoztak.

Pedzegettük már, hogy csak a legkeletibb magyar törzseket érinthette a besenyő támadás, stb. (És a nagymérvű bolgár győzelem a magyarok felett akkor férfihiányt kellett volna, hogy produkáljon a KM-i sírlakóknál ?)

Legfeljebb annyi lehet az igaz,hogy az elvonulók utóvédjei ellen,kis portyákat vezettek a besenyő-bolgár katonák,amit aztán felnagyítottak.

Írta a fuldai/Isztakhri, amit, egybecsengően. 

Továbbá a magyar törzsszövetség Kárpát-medencébe költözésének nem a besenyők megjelenése volt az oka.

Hogy mily mértékben volt az "oka", azt nem tudjuk, de hogy volt ráhatása, az a forrásokból adatolható.

(Privátim: tekintve, hogy a magyar jelenlét a KM-ben -- az Alföldön, a Maros torkolatnál -- régészetileg igazolt a 870-es évektől, felvetődik a kérdés: miért csak a 895-höz kapcsolható, forrásokkal megtámogatott, bolgár-besenyő magyarellenes koalíció fellépésekor történt meg a [közel?] teljes beköltözés Etelközből?)