Keresés

"A Fuldai Évkönyvek szerint Simeon visszavágott 895-ben (896-os évszám alatt is megismétli ezt a forrás), minek következtében csak a győztes bolgárok 20.000 lovast veszítettek. (Hogy a számok erősen eltúlzottak, az most érdektelen). Tehát egy bolgároktól elszenvedett vereség után jött a besenyő vereség. Ami, önmagában, már így is hihetőbb."

Ha 895,vagy 896-ban vívták a  a harmadik bolgár-magyar ütközetet,erről Bölcs Leó bizánci császár,mint a leghihetőbb forrás vajon miért nem tud? Vagy esetleg arról lehet szó,hogy a keresztény vallású világ nehezen viseli el,hogy az ő hitükre tért bolgár uralkodó súlyos vereséget szenvedjen a hitetlenektől.Ezért csavarnak egyet a történteken és létrehoznak még egy csatát,ahol isten segítségével győzedelmeskedik Simeon a pogányok felett,amint azt a szöveg is sugallja. A bizánci uralkodó meg a reálpolitika talaján áll,nem kolostorbeli,nála nincsenek  kitalált történetek,amiben a vallási buzgalom hisz.  

Az eltérő vélemény ott van,hogy szerintem a magyar törzszsövettség befogadta a besenyőket. 

Etelközben ennek semmi nyoma. Hogy később a KM-be jöttek tőlük, az ténykérdés, de ebből következtetni az 50-60 évvel korábbi eseményekre nem lehet.

Szerinted meg erőszakkal foglaltak maguknak új hazát. 

Nem szerintem, hanem a források szerint, 3 db, független.

Bölcs leó szerint eleink két csatában tönkreverik a bolgárokat,Simeont meg egy határ menti erődjébe szorítják be.

A Fuldai Évkönyvek szerint Simeon visszavágott 895-ben (896-os évszám alatt is megismétli ezt a forrás), minek következtében csak a győztes bolgárok 20.000 lovast veszítettek. (Hogy a számok erősen eltúlzottak, az most érdektelen). Tehát egy bolgároktól elszenvedett vereség után jött a besenyő vereség. Ami, önmagában, már így is hihetőbb.

Érdekes mert az alkalmi koalíció mindkét tagja katonailag meggyengült állapotban van

Hát ez bizony érdekes: a bolgárok egyedül is legyőzik a magyarokat, lásd Fuldai.

Másrészről befogadják a kazár lázadókat,aki azért fordulhatnak hozzájuk,mert biztonságot remélnek.

Ez sokkal korában volt.

Az arab krónikásnak meg aki leírja a besenyők történetét, teljesen mindegy,hogy a besenyők milyen módon jutottak ehhez a földhöz,hall egy történetet elhiszi. 

Isztakhri leírta, amit hallott. Ahogy Regino is -- Konstantin előtt majd ötven évvel. Az arab (illetve perzsa volt) biztosan nem tudott Reginóról. Mégis -- a magyarok nevének említése nélkül -- de erőszakos besenyő foglalásról tudósít. Miért is tódítana, egy az iszlám számára abszolúte érdektelen esemény kapcsán.

Amit bizonyít,hogy a sírokban nyugvó férfiak és nők száma között nincs éles eltérés,továbbá,viseletben és embertanilag is összetartoztak.

Pedzegettük már, hogy csak a legkeletibb magyar törzseket érinthette a besenyő támadás, stb. (És a nagymérvű bolgár győzelem a magyarok felett akkor férfihiányt kellett volna, hogy produkáljon a KM-i sírlakóknál ?)

Legfeljebb annyi lehet az igaz,hogy az elvonulók utóvédjei ellen,kis portyákat vezettek a besenyő-bolgár katonák,amit aztán felnagyítottak.

Írta a fuldai/Isztakhri, amit, egybecsengően. 

Továbbá a magyar törzsszövetség Kárpát-medencébe költözésének nem a besenyők megjelenése volt az oka.

Hogy mily mértékben volt az "oka", azt nem tudjuk, de hogy volt ráhatása, az a forrásokból adatolható.

(Privátim: tekintve, hogy a magyar jelenlét a KM-ben -- az Alföldön, a Maros torkolatnál -- régészetileg igazolt a 870-es évektől, felvetődik a kérdés: miért csak a 895-höz kapcsolható, forrásokkal megtámogatott, bolgár-besenyő magyarellenes koalíció fellépésekor történt meg a [közel?] teljes beköltözés Etelközből?)

"Azaz a besenyők ekkor keltek át a Volgán, és keresték helyüket -- amit meg is találtak, a Kazár Birodalomtól nyugatra."
Ezt senki sem vitatja. Az eltérő vélemény ott van,hogy szerintem a magyar törzszsövettség befogadta a besenyőket. Szerinted meg erőszakkal foglaltak maguknak új hazát. Bölcs leó szerint eleink két csatában tönkreverik a bolgárokat,Simeont meg egy határ menti erődjébe szorítják be.A besenyőket meg az ogúzok gyengítik le,olyannyira,hogy egy részük a légyőzőik alattvalói lesznek.Miután Simeon békét köt Bizánccal,szövetséget ajánl a besenyőknek akik kapnak az alkalmon,együttes erővel rátámadnak a hadjáraton lévő magyarok szállásterületeire. Érdekes mert az alkalmi koalíció mindkét tagja katonailag meggyengült állapotban van. A magyarok meg olyan hadipotenciállal rendelkeznek,hogy Bölcs Leó hozzájuk fordul, mivel a birodalom szorult helyzetében,szüksége van hadi segítségre.Másrészről befogadják a kazár lázadókat,aki azért fordulhatnak hozzájuk,mert biztonságot remélnek.Ugyanis a kazárok ha jóval erősebbek lennének a magyaroknál,a pártütőik kiadatását könnyen elérhetnék,vagy esetleg arra kényszeríthetnék a "türköket",hogy maguk végezzenek a kazár kilengőkkel. De nem teszik. Az arab krónikásnak meg aki leírja a besenyők történetét, teljesen mindegy,hogy a besenyők milyen módon jutottak ehhez a földhöz,hall egy történetet elhiszi. Kmoskó és Harmatta urak is azon a véleményen voltak,hogy nem volt bemenekülés,a Kárpát-medencébe.Amit bizonyít,hogy a sírokban nyugvó férfiak és nők száma között nincs éles eltérés,továbbá,viseletben és embertanilag is összetartoztak. Ebből csak annyi következik,hogy nincs katonai fedezet nélküli,szervezetlen,nagy veszteségekkel járó beözönlés.Legfeljebb annyi lehet az igaz,hogy az elvonulók utóvédjei ellen,kis portyákat vezettek a besenyő-bolgár katonák,amit aztán felnagyítottak.Ez a szerény véleményem. Továbbá a magyar törzsszövetség Kárpát-medencébe költözésének nem a besenyők megjelenése volt az oka.