Keresés

Részletes keresés

Theorista Creative Commons License 2019-02-16 11:36:53 145

A steppe írásforma helyes (magam is ezt preferálom.) Használható az oroszos alak is, sőt akár fölcserélhető szép régi magyar szóval is. Az oroszos alak elterjedése egy sajátos korszak hozadéka, ami némelyeknél ellenérzést kelt.

H. Bernát Creative Commons License 2019-02-16 11:24:08 141

Györffyt idéztem, aki a "németes" (régebbi szakirodalom szerinti) formát preferálta. A hivatkozott posztomból (Györffyt taglalva) láthatod, hogy magam is "sztyeppé"-t mondok.

A hozzászólás:
Torlonia Creative Commons License 2019-02-16 11:20:17 140

Off? Engem ingerel a "steppe" szó. Helyesen: "sztyeppe".

Előzmény:
H. Bernát Creative Commons License 2019-02-03 11:01:02 129

Még valami, Györffy védelmében:

 

http://www.historia.hu/archivum/2001/0102gyorffy.htm

 

 

"

Az Európában alig ismert magyar lovasság gyors sikerei 894-ben arra késztették az egymással küzdő Duna-völgyi hatalmakat, hogy abbahagyják a harcot. Nemcsak a morvák és frankok kötöttek sietve békét, hanem Simeon bolgár cár is tárgyalásokba bocsátkozott Leó görög császár megbízottaival. [...] Simeon azonban nem tárgyalt a követtel, hanem tömlöcbe vettette, mert csak azt akarta elérni, hogy a görögök elvonuljanak, maga pedig bosszuló hadjáratot intézhessen a magyarok ellen. A magyarok elleni hadjáratra kiváló alkalmat szolgáltatott a harcra kész besenyők megjelenése a Don mellékén.

 

A besenyők, akiket 894 körül a meglepetésszerû úz támadás menekülni kényszerített, és sem idejük, sem módjuk nem lehetett rá, hogy állatállományukat a Volgán átszállítsák, kis ideig a Volga-Don-könyöktől északra elterülő steppén húzhatták meg magukat. Mint Konstantín császár besenyő hagyomány alapján írja, sikertelenül próbálkoztak földet és életlehetőséget szerezni maguknak; azt a területet ugyanis, amely életmódjuknak megfelelt volna, Kazáriát és a Középső-Volga-vidéket, katonailag felkészült nomád államok tartották kézben. Így nem maradt más út számukra, mint a magyarok országát, Etelközt elfoglalni. [...]

 

A besenyők a Don középső szakaszán meglepetésszerûen keltek át, és - mint Konstantín császár írja - a magyarok határőreit elûzték. A határvédő népelemek, bizonyára kabar nemzetségek, egy népvándorlást feltartóztatni képtelenek voltak. Siker reményében csak az egész magyar haderő vehette volna fel a harcot a kisebb számú besenyők ellen, de csak akkor, ha készen várta volna az ellenfelet a Don átkelőinél. A magyar haderő távollétében ellenállásra gondolni nem lehetett, csak menekülésre, ami a határőrök riasztása után idejében kezdetét vehette."

 

Azaz Györffy elfogadja az "5000" fő hadrafogható besenyőt a 9. sz. végén is -- tehát amely gyengébb az összmagyarnál -- csak az utóbbiak távolléte okozta volna a besenyő "sikert". Ami  magyarázná, hogy a beséktől a továbbiakban (= az új hazában) már nem volt félnivalónk, ezért is (no meg az esetlegesen megtartott nyugat etelközi terület miatt) 800 - 850 között a felső Tiszavidéken lehetett a magyar hatalmi központ.

 

Így a források (3 db) adataival a "valóság" (és a régészet) harmonizál (és esetleg Györffy fentebb még magyarázat a KM-i generális "kabar hiány"-ra is.)

 

(Hogy nincs régészeti nyoma a sztyeppén a magyar-besenyő háborúnak, értelmezhetetlen felvetés, hiszen a sokkal parányibb és ezerszer feltúrt muhi síkon SEM találjuk az amúgy igen jelentős létszámokkal lefolyt ütközet nyomát.)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!