Keresés

Részletes keresés

rigeroi Creative Commons License 2019-02-20 09:15:05 151

6,A régészet nem igazolja a magyar néprészeket megtizedelő besenyő támadás tényét.

 

voltak átfogó magyar régészeti feltárások az ún. etelközben? vagy mire alapozod?

H. Bernát Creative Commons License 2019-02-02 14:23:10 124

Én azon az állásponton vagyok,hogy igaza van Szakor fórumtársnak,nem volt besenyőháború.

 

Jó, ezt most habosíthatnánk itt tovább, Reginóval, Isztahrival ("kiktől másoktól, mint a magyaroktól foglalhattak erőszakkal földet a besenyők, ha egyszer az ő helyükre kerültek"), de hát, végül is, nem kardinális a kérdés, csak a szomszéd országok történetírói és civiljei kéjelegnek a "magyarok kiűzetésében" -- az meg nem számít, annyi más hamisságuk mellett.

A hozzászólás:
fakó bakó Creative Commons License 2019-02-02 14:10:48 123

Szerény véleményem szerint a következőket rakhatjuk a serpenyőbe:

1, A besenyők nyolc törzsből állnak 950 körül. Ebből három kangar,vagy kangü,ők az ágyútöltelékek.

2, A magyar törzsszövetséghez három törzsrész csatlakozik,akik a kaganátus pártütői. Őket egy törzsi szervezetbe egyesítik ,így a magyar törzsszövetség vagy hét törzsből áll,ha a kavarokat a hét magyar népi szervezet egyikébe olvasztják,vagy a magyarok nyolc részre tagozódnak, ha a kavarok önálló népi egységként élnek tovább a befogadók között.Az új jövevények szintén a martalékok közé tartoznak.

3, 934-ben magyar-besenyő szövetség súlyos katonai vereséget mér Bizáncra. Aminek előzménye,hogy a bizánci kereskedők aljassága miatt a két nép háborúra készül egymás ellen. Majd, amikor a helyzet tisztázódik közösen támadnak Bizáncra. Együtt adóztatják a birodalmat. Ennek a katonai szövetségnek fontos alakja Bulcsú.

4, Létezik egy bizánci követjárásról egy jelentés,ahol a magyarokat besenyők ellen szeretni felbérelni a birodalom. Törjenek rá a magyarok korábbi szállásterületein lakó besenyőket,űzzék ki őket onnan,így Bizánc remélt szövetségese vissza költözhet korábbi szállásterületére. A magyarok kategorikusan elutasítják az ajánlatot. A birodalmi diplomata ennek okát a magyarok besenyők iránti félelmében adja meg. Csakhogy Bizánc elég elnagyoltan és megszépítve jegyezget le egyes eseményeket. A 934-es fiaskót csak megemlítik,és csak annyit közölnek,hogy x.y. császári diplomata ügyesen elsimította a diplomáciai problémákat. Ha nincs Maszudi Aranymezők című munkája nem derül ki a valóság. Így könnyen lehet,hogy a birodalom írástudói csavarnak egyet a történések papíron való rögzítésénél a félelmet említve okként a sikertelenségért. Vagyis a birodalom hírneve nem csorbul. Azt még sem írhatják le,hogy a magyarok Bizánc követét simán hazaküldték egy határozott nemmel.

5, A bolgár-magyar háborúban Simeon beszorul határ menti várába.Vagyis kevés katonával rendelkezik és stratégiailag a kezdeményezés teljesen kicsúszik a kezéből. Fenn maradt egy bolgár visszaemlékezés,ahol a harcos elbeszéli hogyan üldözték a magyarok és a falujából csak ő tért haza. Azt nem értem,hogy milyen anyagi forrással rendelkezett volna Simeon, a besenyők felbérlésére a magyarok ellen. Másrészről a közös katonai akció felajánlása a magyarok javainak elragadására szintén valószínűtlen,mivel alig rendelkezhet katonával. Így nem lesz meg a döntő erőfölény.

6,A régészet nem igazolja a magyar néprészeket megtizedelő besenyő támadás tényét.

7,A magyar krónikában szereplő beséket-,akik a magyarok állatállományát tizedelték a fákról-,dettó ökörség a besenyőkkel azonosítani.Ugyanis nincs olyan ostoba nép,aki megelőzi a menekülőket, felmászik a fákra,majd a nagyon értékes állatállományt tizedeli meg,ahelyett,hogy a hajtókat gyilkolná le és a jószágokat meg elragadná. Harmatta szerint a bese a kánya jelentése,vagyis ragadózómadarakról van szó,amik egyik szokása a dögevés. A magyarok lábon hajtott állatai valami okból pusztulnak,az összes ragadozómadár a környékre gyülekezik,hogy a tetemekből lakmározzon. Ezt jelenti az a pár mondat. Persze az überokos történészek a mai napig nyomják a mantrákat.

8,Egy népnek családostul,a megélhetést biztosító eszközökkel, lábon hajtott állatállománnyal menekülni egy nagy létszámú könnyűlovas sereg elől lehetetlenség. Az a nép aki így tesz, azt elfogják az üldözőik, a javaival együtt.

9, A besenyőket megtizedelik az Ogúzok.

10,Ha annyira félt volna a magyar törzsszövetség a besenyőktől,akkor vajon Konstantinosz miért fizetett adót Turkiának? Miért nem bérelte fel a besenyőket egy hadjáratra Bulcsúék ellen. A császár megalázó színjátékékat rendez,úgy állítva be az eseményeket mintha Turkia Bizánc kegyeltje és fontos szövetségese lenne. Elvégre kell a látszat,ami a császár jó hírét fenntartja alattvalói körében,mivel azok látják a városból elvonuló magyar menetet, a lovakra erősített pénzeszsákokat.

11, Azt,hogy egyes adatközlők feltételeznek húszezer magyar harcost,az azt jelentheti,hogy a magyaroknak félelmetes katonai hírük lehet,mert egy ilyen,talán túlzó adatot, annak leírója lehetségesnek tart.

Mindenki eldöntheti, hogy szerinte mi a valóság. Én azon az állásponton vagyok,hogy igaza van Szakor fórumtársnak,nem volt besenyőháború.

Előzmény:
H. Bernát Creative Commons License 2019-02-01 20:54:25 122

Itt: http://www.historia.hu/archivum/2001/0102gyorffy.htm

 

 

"A besenyők 750 és 850 között tûntek fel a belső-ázsiai steppenépek között, amikor is egy tibeti nyelvû ujgur követjelentés szerint csak 5000 harcost tudtak kiállítani."

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!