"Igen. Többnemzetiségű, és abból az egyik a magyar nemzet/nép volt, amelyik sokkal korábban alakult ki (a magyar nyelv kialakulása nem azonos egy többnemzetiségű politikai alakulat közvetítő nyelvvé válásával)."
Ez egy nagyon izgalmas kérdés.
Természetesen volt egy csoport (mondjuk népnek) akik már i.e 1000 körül magyarul beszéltek. Ez a nép óiráni (szittya!!!) nyelvű néppel élt együtt Szargatka vidékén. Ezt a megállapítást nagyon sokan vallják, és nagyon kevesen vitatják. Csak annyi amit elhallgatnak, hogy az óiráni szomszéd bizony szkíta volt. Viszont ez a két nép egy régészeti kultúrát (szargatkai) hagyott hátra, okkal feltételezhető, hogy ők együtt voltak az őseink. Kettejük nyelvéből a magyar nyelv került ki győztesen, de most is van egy erős óiráni beütés a nyelvünkben.
Szargatka után én azt állítom, hogy a pontuszi puszta következett, ahol ez a magyar nyelvű szittya beütésű társaság a pontuszi ligetes pusztán telepedett le (hun nyomásra). A hunok összeomlása után a szomszédjukban elterülő füves pusztára az onogurok települtek, ami már a forrásokból is kihámozható. És láss csodát, a nevünk sok helyen még mindig az onogur torzulása (Hungary). Viszont. Ezek az onogurok is átvették a magyar nyelvet, miközben az együttélés során egy csomó türk hatás érte a magyar nyelvet. Ellenben ez a társaság egészen biztosan ungri nevű volt (és magyar nyelven beszélt 650 után).
Így került a Kárpát-medencébe immár tömegesen (a hunokkal is érkezhettek magyar nyelvű csoportok) magyar nyelvűek, akik egészen biztosan ungri nevűek voltak (és nem magyarok). A magyar nyelvűek tehát 670-ben már itt voltak, miközben a magyar nevűek még Európában sem voltak. Hol voltak? Minden bizonnyal a Kaukázus déli oldalán, ott, ahol a szavarok éltek.
Ők 740-ben keltek át a Kaukázus északi oldalára az arabok elől menekülve. Itt az alán és bolgár néppel találkoztak a meotiszi mocsarak, vagyis a Kubány-vidéken. Innen 800 k. mentek a Donyechez, és ide a szomszédjukba érkezett a másik irányból 840-ben szubbotca népe. Itt alakult meg a magyar törzsszövetség, melynek a neve onnan van, hogy a fejedelmet adó törzs nevét vette fel az egész törzsszövetség. Magyar nyelv tehát értelemszerűen addig nem létezett, már csak azért sem, mert a megyer törzs a szavar néphez tartozott, akik a kaukázus déli oldalán biztosan nem magyar nyelven beszéltek.
Viszont a magyar törzsszövetség itt a Kárpát-medencében átvette az uralmat 860 után, vagyis az itt élők is magyarok lettek. Ők viszont tényleg magyarul is beszéltek, tehát itt vette fel a magyar nyelv a magyar nevet.
És akkor előtte hogy is hívhatták a magyar nyelvűeket?
Erre van egy utalás a Kárpát-medencében, és van egy erős utalás a volgai-bolgároknál. Anonymus írja, hogy a székelyek várták itt a magya törzsszövetséget. A volgai-bolgároknál meg eszkilek éltek, sőt az arabok a volgai bolgárok országát a saqalibák országának nevezik.
Vagyis: a 9. szd-i nyomok alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar nyelvet a székelyek hozták Európába és a Kárpát-medencébe. Tehát az ősi székelyek laktak szargatkában, összeolvadtak a szittyákkal, és jöttek a pontuszi pusztára. Ott összeolvadtak az onogurokkal, a külső források így onogur (ungri) néven említik, de ők megtartották az ősi nevüket, végül itt a Kárpát-medencében még az avarokat (várkonyokat), és egyéb néptöredékeket (bolgárok, kutrigurok) is beolvasztották a magyar nyelvbe, és mire a honfoglalók ideérkeztek, már a szlávokon kívül itt mindenki magyarul beszélt. Eközben a székelyek itt is megőrizték önelnevezésüket.
A magyar nyelv és a magyar nép őstörténete nem egyszerű, sőt, bonyolult, ezért nem sikerült idáig megfejteni a rejtélyt. | 
