Keresés

A téves kiindulásból kifundált összefoglaló már nem igényel kritikai megjegyzést. Úgy felejtős, ahogy van. 

"A három legitimációs fok első eleme Levedi nemes kazár felesége. Levedi azért kapta a kagántól  jövendőbelijét, mert a türkök (magyarok) kiválóan teljesítettek a kazárok háborúiban." (329.o.)

Ezt ugyan honnan vehette a szerző, hogy ilyen egyszerű, bizonyítást sem igénylő tényként közli velünk. 

Csak mert amikor Levedi az első vajda lett, akkor vagy a legidősebb, vagy a leghatalmasabb vajda volt a hét független törzsfő között. Ez egy épp nősülni akaró fiatalnál nehezen feltételezhető. 

Viszont akkor felmerül a kérdés: miért is adna hét független törzs egyikéhez a kazár kagán egy hercegnőt. 

A válasz pofonegyszerű (tehát valós lehet). A megértéséhez tudni kell néhány körülményt. 

1., Levedi az Ingulus folyónál lakott (DAI)

2., 800 k. a meotisz vidékéről előretört az alán-bolgár-szavar népszövetség (benne a megyer törzzsel) és elfoglalta a Donyec térséget pont a kazároktól. 

3., A kazárok védekezésre kényszerültek, amit bizonyít a Sarkel jobb parti erőd régészeti datálása 810 k.-re. 

4., Levedi Etelközben meghalt (Korobscsinó?), tehát öreg volt már 855-ben is. 

A kazároknak tehát 800 után sürgősen tenni kellett valamit a szavar-bolgár-alán erők ellen. Kézenfekvő, hogy az ellenség háta mögötti törzsekkel szövetkeznek. A kazárok pont ezt tették. Nnna, ez már megérte egy kazár hercegnő kezét. Levedi tehát a kazárokkal szövetkezett a szavarok ellen, és a szavarok hátában élt, tehát az ungrik vezetője volt. 

(A kazár-ungri szövetség rövid életű volt, mert a kazár hercegnő szülés közben (???) halála véget is vetett neki.)

"Az Árpád előtti türk (magyar) fejedelmek hiányáról szóló mondat, amely egyben csak kizárólag csak Árpád utódait jelöli az uralomra, egyértelműen jelzi az előtte olvasható történet legitimációs  célját....." (329.o.)

Háááááát.

Ritka nagy marhaság. Miért is nincs Árpád (Álmos) előtti fejedelem a DAI-ban? Le van benne írva világosan és egyértelműen.

Azért nincs Álmos előtti fejedelem említve, mert olyan nem volt.

De akkor mi volt? "A türkök hét törzsből állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük, akik közül az első vajda az előbb említett Levedi." (DAI 38.§)

Vagyis: volt hét(?) törzs, amik egymástól is függetlenek voltak. 

Naná, hisz utána kötötték meg a törzsszövetséget. Akkor lett Árpád (Álmos) a fejedelem, utána már volt is a törzsek fölött egy "saját" fejedelem. 

Tehát szóba sem jöhet, hogy a bizánciak előtt akarták legitimálni a magyar fejedelmi családot. 

Nnna igen. Aki egységes magyarságot vizionál az Ural mellől idáig, annak ilyen izzadmányokkal kell a problémákat áthidalni. 

Bele kellene törődni, hogy a törzsszövetség megkötése (855) előtt nem volt egységes magyar nemzet, nem volt egységes magyar nép, hanem volt hét független törzs, melyek vagy rokonok voltak, vagy nem, és minden bizonnyal nyelvileg sem voltak egységesek.

Aki ezt végre felfogta, belekezdhet a valódi magyar őstörténet kutatásába, és megjósolom, hogy nem is lesz valami lehetetlenül nehéz dolga.