|
|
|
|
 |
szakor
 2019-01-25 19:14:30
|
105
|
Hát, igazán maradandó gondolattal nem találkoztam benne, de ez lehet az én hibám:)
Ami érdekes, az az identitáskérdéssel függ össze, amikor idézi a türk kagán feliratát. Pontosan arról szól, amit én is próbálok itt terjeszteni, hogy a steppén az uralkodók nem területben gondolkodtak, hanem alattvalókban. Nem hajtották el a népeket, hanem alávetették, s a szökevényekre rossz szemmel néztek, mert azok csorbították a hatalmukat.
Ezen részlet kivételével nem találtam olyan megállapítást, ami falrengető lenne. Esetleg ha kiemelnéd:) |
|
|
|
netuddkivogymuk
2019-01-24 18:28:26
|
101
|
"A bizánci császár munkájának összeállítása idején, a X. század közepén a birodalom északi határai felől a legnagyobb fenyegetést a besenyők jelentették, mint arról a már idézett mondatok tanúskodnak. A besenyőkkel kapcsolatos információk pontossága létérdeke volt az uralkodónak. Más oldalról nézve elsősorban nem a történetük, a múltjuk volt az érdekes az ő esetükben, hanem a jelenük. Hol élnek kinek az irányítása alatt, mennyi időt vesz igénybe a megközelítésük? Könnyen belátható, hogy fél évszázaddal korábban ha egy hasonló munka jött volna létre, a magyarokkal kapcsolatban olyan ismereteket közölt volna, mint Konstantinos a besenyőkről. Nem lehetetlen, hogy egy ilyen forrás esetében nem rekonstruálni kellene az etelközi türk (magyar) törzsek elhelyezését, hanem csak felütni ezt a forrást és megnézni, mit is ír erről......."
".....A IX. század végén a magyarok ugyanolyan, sőt figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat a kalandozásokról, nagyobb szerepet játszottak a steppe történetében, mint a besenyők." (324.o)
http://nadasdymuzeum.hu/pdf/269.pdf?fbclid=IwAR1DqL-EDgrXPCXVpYDDc2XsFQsft5TiB-cogq_F5L58BxKD2EfhWepHdVQ |
|
|
|
H. Bernát
2019-01-24 11:24:33
|
100
|
Köszönjük, egyszer régen már olvastam, de természetesen semmi sem maradt meg bennem ... |
|
A hozzászólás:
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
