Keresés

Részletes keresés

H. Bernát Creative Commons License 2019-01-22 11:14:37 94

?

 

Hát a saját szövegednek (amire reflektáltam), miszerint 

 

 

"A steppén nincs nemzeti identitás. Személyi autoritás van. A 'nép', mint olyan a XIX. századi nacionalista eszmék hatására született elképzelés, 

 

 

Mi köze a "felvetésedhez" ?

A hozzászólás:
szakor Creative Commons License 2019-01-22 07:47:07 93

És? Mi köze ennek a felvetésemhez?

Előzmény:
H. Bernát Creative Commons License 2019-01-20 14:28:05 89

 A steppén nincs nemzeti identitás. Személyi autoritás van. A 'nép', mint olyan a XIX. századi nacionalista eszmék hatására született elképzelés, 

 

 

Lássuk a "nem akadémista" LÁGYI  vezért erről:

 

 

https://btk.mta.hu/images/19_Szabados_Gy%C3%B6rgy.pdf

 

 

 

IDENTITÁSFORMÁK ÉS HAGYOMÁNYOK

 

SZABADOS György

 

 

"Régtől fogva megfigyelhető, hogy többféle szervező erő fog össze embercsoportokat. Ezek az erők nem kizárják, hanem kiegészítik egymást (például egy-egy családhoz, városhoz, néphez, államhoz, vallási közösséghez való tartozás). A korai múltban a leginkább vizsgált, ám a forrásadottság szeszélye miatt legkönnyebben összetéveszthető két közösségi létforma az állam és az ethnosz.

 

Az állam tömören fogalmazva meghatározott terület lakossága felett gyakorolt tartós és intézményes független hatalmat jelent, amely a történelemben dinamikusan, vagyis térben és időben változva jelenik meg. Ismérvei közül az alábbiakat érdemes kiemelni: az állam első megjelenésében katonai jellegű alakulat, az emberi akaratszerveződésen alapuló legfontosabb társadalmi jelenség, amely politikai célok elérésére jött létre az érvényesíthető hatalom központosítása révén. Ethnoszon a közös jelrendszert (ilyen lehet a nyelv, viselet, szokások) és tartós önelnevezést alkalmazó eredet- és hagyományközösséget értem, amely tudatosan megkülönbözteti magát más ethnoszoktól.

 

Nem mindegy tehát, hogy az adott csoportjelölő kifejezés egy meghatározott területen élő, hatalom igazgatta lakosságra, vagy egy eredet- és hagyományközösségre vonatkozik. Három, a steppei kultúrkörbe mutató kora középkori példával kívánom szemléltetni e kétféle identitás elkülönítésének indokoltságát.

 

Elsőként Menandros Protektor 6. századi történetíró ama feljegyzése kívánkozik ide, amelynek értelmében a bizánci császár az utigurokat a kutrigurok elleni háborúra biztatta. Ajánlatától az utigurok azért ódzkodtak, mert a kutrigurokat velük egy etnikai közösségbe tartozóknak ismerték el, akik más főhatalom alatt élnek. Menandros szinte iskolapéldáját adja az „egy ethnosz – két állam” képletnek, már ha az utigurok és a kutrigurok szervezettségét állami nagyságrendűnek tarthatjuk. Ez esetben az „utigur” és „kutrigur” jelölőn állami, s nem etnikai identitás értendő; a közös ethnosz-névről nem nyilatkozott Menandros."

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!