Keresés

Istakhrí 940 körüli művében a "nem régóta" már 895 esetében is problémás, 860 körülre vonatkoztatva meg abszurd.

Zimonyi magyar fordításban (Kristóra hivatkozva) hozza Isztakhrit, lássuk most ugyanezt Goldentől, angolul:

"And a tribe of the Turks was cut off from their homeland. They crossed (to an area) between the Xazar and RQm. They are called the Bajanak (diOU). (This) was not their place of dwelling in times past, but rather they came to it and conquered it ..."^

The Migrations of the Oghuz 

Peter B Golden, Rutgers,

Egyfelől ha a kazárok "befogadták" ezeket a besenyőket ("De a kazár besenyők is kerülhettek a Kubán-Don vidékére az "oszd meg és uralkodj" elvén")  akkor nem lehettek ők "hódítók", másfelől besenyők éppen nem a Kazár Birodalom törzsterületén "hódíthattak", amelybe ez a vidék pontosan beletartozott, lásd Afanaszjevnél (őstörténeti topikon). És, ugye, ez a terület meg végképp nem esik "Kazária és Rum közé". Az csak a Dnyepertől nyugatra fekvő régió lehet, azaz Etelköz.

Ahogy a DAI is mondja ...

"Azt már kiderítették, hogy a Gurz tengernek semmi köze az úzokhoz."

Sőt azt is, hogy a Gurz az a grúz népnév megfelelője.

"Az is biztos, hogy a kazár besenyők a kazárok meg a Gurz tenger között vannak, tehát a Gurz tenger nem lehet a Fekete-tenger, hanem csak az Azovi tenger. "

És ez miért következik? Főleg azok után, hogy mint említettem a Hudud elején felsorolja a tengereket, az Azovi csak nekünk tenger, ők a tavak közt említik. Sokszor leírtam, képtelen vagy felfogni? Az arabok is ismerték az Azovi-tengert, de más néven, s nem tengernek tartották. Egyébként a Gurz-tenger másutt is előfordul, pl Bizánc leírásánál:

"

The provinces of Rūm are fourteen; three lie behind (az pas) the straits of Constantinople on their western side; and eleven provinces lie east of the straits.

Those that lie westwards are as follows:

1. The first is ṬĀBLĀN in which Constantinople is situated. The latter is the seat of the kings of Rūm and a place of great wealth.

2. The other is MACEDONIA (Maqadūniya). Alexander of Rūm was a native of it. It lies by the Rūm Sea.

3. The third is THRACE (Thrāqiya, spelt: Brāqiya) which lies by the Georgian Sea (daryā-yi Gurz).

"

Ha Trákiát is az Azovi-tengerhez teszed, akkor persze nincs mit magyarázni. Jó lenne, ha felébrednél, s figyelnél arra, mit írok. Makacsul hajtogatni ostoba elképzeléseidet, s félresöpörni az ellenvetéseimet persze lehet, de akkor ne csodálkozz, hogy minden hülye szembejön...

"Felesleges volt, mert a Hudud nem arab, hanem perzsa alkotás."

Arab nyelvű források alapján... Épp ezért bizonytalan, s kétes a hangzósítása az arab neveknek.

"Mint már írtam, a DAI és másik két forrás szól arról, hogy a besenyők egy része megtámadott egy népet, elüldözték őket, és a helyükre költöztek. Itt tehát nem a tény a kérdés, hanem az esemény időpontja."

Az elüldözés továbbra is a nyugati fantazmagóriák része. A steppén nem üldözik el a népeket, hanem alávetik, szolgaságra kényszerítik. Akinek nincs ínyére az odébbáll, ha tud. 

Istakhrí 940 körüli művében a "nem régóta" már 895 esetében is problémás, 860 körülre vonatkoztatva meg abszurd. A Hudud továbbra is a kazárok és a Fekete-tenger közt települt kazár besenyőkről írja, hogy megrohanták, s elfoglalták a területet. 

Szóval az "egybehangzó" állítás lírai lózung. Sem térben, sem időben nem hozhatóak szinkronba a DAI állításaival. A hamisítás, az állítások megváltoztatása meg nem szalonképes metódus kultúrkörökben. A DAI-hívők körében lehet elfogadott, de most kulturált vitát szeretnék, nem hitvitát, ahol egyik félnek minden megengedett, az ellentmondások "igazítása" is. 

Továbbra is az a kérdésem, hogy miért a DAI spekulációjához kell igazítani a többi forrást?

"Mániákusan ragaszkodsz ahhoz az Azovi-tengerhez, pedig oguzok 1040 körül jelentek meg azon a vidéken, a Gurz-tenger már csak ezért sem lehet Oguz-tenger..."

Azt már kiderítették, hogy a Gurz tengernek semmi köze az úzokhoz.

Az is biztos, hogy a kazár besenyők a kazárok meg a Gurz tenger között vannak, tehát a Gurz tenger nem lehet a Fekete-tenger, hanem csak az Azovi tenger. 

"sokszor elmondtam, azért sem lehet, mert az Azovit az arabok nem tekintették tengernek"

Felesleges volt, mert a Hudud nem arab, hanem perzsa alkotás.

"És ezt most már másodszor írom le neked, jó lesz, ha megjegyzed végre. "

Pont ezt fejtegettem, hogy ez egy légből kapott mese. Tehát ha igazolni akarod, akkor nem a DAIt kellene folyton felhoznod, mert egy dolgot saját magával nem igazolunk... Kultúrkörökben."

Miről is van itt szó?

"A datálásról. A DAI egyértelműen ír: "...a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre." (a besenyők egy része, a kangarok támadást követően). 

Abban pedig biztos lehetsz, hogy Etelközbe nem 893-ban mentek a magyarok lakni, hanem előbb, azaz 860-ban."

Mint már írtam, a DAI és másik két forrás szól arról, hogy a besenyők egy része megtámadott egy népet, elüldözték őket, és a helyükre költöztek. Itt tehát nem a tény a kérdés, hanem az esemény időpontja. Ez az esemény biztos, hogy 840 után történt, és az is biztos, hogy 862 előtt, mert ekkor jelentek meg a magyarok a nyugati forrásokban  (ismeretlen ungrik a Bajor Geográfusnál). 893 tehát felejtős, ha van DAI, ha nincs. 

De itt a második besenyő háború indokairól, lefolyásáról is szó van. Erről meg írtam már. A kazár polgárháború záróeseménye volt a kangar támadás, ami nem csak a magyar törzsszövetséget szabdalta fel három (több) darabra, de egyben elvágta  a magyarokat a kazároktól. A kavarok tehát csak a magyarokkal együtt tudtak Etelközbe menekülni, márpedig a kavarok a DAI-tól független forrásban is szerepelnek, tehát létezett a kazár polgárháború, aminek a zárásáról kazár oldalról is van forrás. A kazárbég 860-61-ben legyőzte az "ellenfelét".  Akkor és ott ez nem lehetett más, mint a kavar-magyar szövetség.