Keresés

Részletes keresés

szakor Creative Commons License 2019-01-20 10:10:27 86

"Azt már kiderítették, hogy a Gurz tengernek semmi köze az úzokhoz."

 

Sőt azt is, hogy a Gurz az a grúz népnév megfelelője.

 

"Az is biztos, hogy a kazár besenyők a kazárok meg a Gurz tenger között vannak, tehát a Gurz tenger nem lehet a Fekete-tenger, hanem csak az Azovi tenger. "

 

És ez miért következik? Főleg azok után, hogy mint említettem a Hudud elején felsorolja a tengereket, az Azovi csak nekünk tenger, ők a tavak közt említik. Sokszor leírtam, képtelen vagy felfogni? Az arabok is ismerték az Azovi-tengert, de más néven, s nem tengernek tartották. Egyébként a Gurz-tenger másutt is előfordul, pl Bizánc leírásánál:

 

"

The provinces of Rūm are fourteen; three lie behind (az pas) the straits of Constantinople on their western side; and eleven provinces lie east of the straits.

Those that lie westwards are as follows:

1. The first is ṬĀBLĀN in which Constantinople is situated. The latter is the seat of the kings of Rūm and a place of great wealth.

2. The other is MACEDONIA (Maqadūniya). Alexander of Rūm was a native of it. It lies by the Rūm Sea.

3. The third is THRACE (Thrāqiya, spelt: Brāqiya) which lies by the Georgian Sea (daryā-yi Gurz).

"

Ha Trákiát is az Azovi-tengerhez teszed, akkor persze nincs mit magyarázni. Jó lenne, ha felébrednél, s figyelnél arra, mit írok. Makacsul hajtogatni ostoba elképzeléseidet, s félresöpörni az ellenvetéseimet persze lehet, de akkor ne csodálkozz, hogy minden hülye szembejön...

 

"Felesleges volt, mert a Hudud nem arab, hanem perzsa alkotás."

 

Arab nyelvű források alapján... Épp ezért bizonytalan, s kétes a hangzósítása az arab neveknek.

 

"Mint már írtam, a DAI és másik két forrás szól arról, hogy a besenyők egy része megtámadott egy népet, elüldözték őket, és a helyükre költöztek. Itt tehát nem a tény a kérdés, hanem az esemény időpontja."

 

Az elüldözés továbbra is a nyugati fantazmagóriák része. A steppén nem üldözik el a népeket, hanem alávetik, szolgaságra kényszerítik. Akinek nincs ínyére az odébbáll, ha tud. 

Istakhrí 940 körüli művében a "nem régóta" már 895 esetében is problémás, 860 körülre vonatkoztatva meg abszurd. A Hudud továbbra is a kazárok és a Fekete-tenger közt települt kazár besenyőkről írja, hogy megrohanták, s elfoglalták a területet. 

Szóval az "egybehangzó" állítás lírai lózung. Sem térben, sem időben nem hozhatóak szinkronba a DAI állításaival. A hamisítás, az állítások megváltoztatása meg nem szalonképes metódus kultúrkörökben. A DAI-hívők körében lehet elfogadott, de most kulturált vitát szeretnék, nem hitvitát, ahol egyik félnek minden megengedett, az ellentmondások "igazítása" is. 

Továbbra is az a kérdésem, hogy miért a DAI spekulációjához kell igazítani a többi forrást?

A hozzászólás:
netuddkivogymuk Creative Commons License 2019-01-19 20:01:26 80

"Mániákusan ragaszkodsz ahhoz az Azovi-tengerhez, pedig oguzok 1040 körül jelentek meg azon a vidéken, a Gurz-tenger már csak ezért sem lehet Oguz-tenger..."

 

Azt már kiderítették, hogy a Gurz tengernek semmi köze az úzokhoz.

Az is biztos, hogy a kazár besenyők a kazárok meg a Gurz tenger között vannak, tehát a Gurz tenger nem lehet a Fekete-tenger, hanem csak az Azovi tenger. 

 

"sokszor elmondtam, azért sem lehet, mert az Azovit az arabok nem tekintették tengernek"

 

Felesleges volt, mert a Hudud nem arab, hanem perzsa alkotás.

 

"És ezt most már másodszor írom le neked, jó lesz, ha megjegyzed végre. "

 

Pont ezt fejtegettem, hogy ez egy légből kapott mese. Tehát ha igazolni akarod, akkor nem a DAIt kellene folyton felhoznod, mert egy dolgot saját magával nem igazolunk... Kultúrkörökben."

 

Miről is van itt szó?

"A datálásról. A DAI egyértelműen ír: "...a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre." (a besenyők egy része, a kangarok támadást követően). 

Abban pedig biztos lehetsz, hogy Etelközbe nem 893-ban mentek a magyarok lakni, hanem előbb, azaz 860-ban."

 

Mint már írtam, a DAI és másik két forrás szól arról, hogy a besenyők egy része megtámadott egy népet, elüldözték őket, és a helyükre költöztek. Itt tehát nem a tény a kérdés, hanem az esemény időpontja. Ez az esemény biztos, hogy 840 után történt, és az is biztos, hogy 862 előtt, mert ekkor jelentek meg a magyarok a nyugati forrásokban  (ismeretlen ungrik a Bajor Geográfusnál). 893 tehát felejtős, ha van DAI, ha nincs. 

De itt a második besenyő háború indokairól, lefolyásáról is szó van. Erről meg írtam már. A kazár polgárháború záróeseménye volt a kangar támadás, ami nem csak a magyar törzsszövetséget szabdalta fel három (több) darabra, de egyben elvágta  a magyarokat a kazároktól. A kavarok tehát csak a magyarokkal együtt tudtak Etelközbe menekülni, márpedig a kavarok a DAI-tól független forrásban is szerepelnek, tehát létezett a kazár polgárháború, aminek a zárásáról kazár oldalról is van forrás. A kazárbég 860-61-ben legyőzte az "ellenfelét".  Akkor és ott ez nem lehetett más, mint a kavar-magyar szövetség. 

Előzmény:
szakor Creative Commons License 2019-01-19 11:20:05 74

"
Egy biztos. A kazár besenyők vagy az Azovi tenger keleti oldaláőra, vagy az északira (esetleg mindkettőre) költöztek, tehát  nem szubbotcára telepedtek."

 

Mániákusan ragaszkodsz ahhoz az Azovi-tengerhez, pedig oguzok 1040 körül jelentek meg azon a vidéken, a Gurz-tenger már csak ezért sem lehet Oguz-tenger... De sokszor elmondtam, azért sem lehet, mert az Azovit az arabok nem tekintették tengernek, a Hudud elején felsorolja a nagy vizeket, olvasd el, ha nekem nem hiszed el...

 

 

"És ezt most már másodszor írom le neked, jó lesz, ha megjegyzed végre. "

 

Pont ezt fejtegettem, hogy ez egy légből kapott mese. Tehát ha igazolni akarod, akkor nem a DAIt kellene folyton felhoznod, mert egy dolgot saját magával nem igazolunk... Kultúrkörökben.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!