|
|
 |
szakor
2019-01-20 10:10:27
|
86
|
"Azt már kiderítették, hogy a Gurz tengernek semmi köze az úzokhoz."
Sőt azt is, hogy a Gurz az a grúz népnév megfelelője.
"Az is biztos, hogy a kazár besenyők a kazárok meg a Gurz tenger között vannak, tehát a Gurz tenger nem lehet a Fekete-tenger, hanem csak az Azovi tenger. "
És ez miért következik? Főleg azok után, hogy mint említettem a Hudud elején felsorolja a tengereket, az Azovi csak nekünk tenger, ők a tavak közt említik. Sokszor leírtam, képtelen vagy felfogni? Az arabok is ismerték az Azovi-tengert, de más néven, s nem tengernek tartották. Egyébként a Gurz-tenger másutt is előfordul, pl Bizánc leírásánál:
"
The provinces of Rūm are fourteen; three lie behind (az pas) the straits of Constantinople on their western side; and eleven provinces lie east of the straits.
Those that lie westwards are as follows:
1. The first is ṬĀBLĀN in which Constantinople is situated. The latter is the seat of the kings of Rūm and a place of great wealth.
2. The other is MACEDONIA (Maqadūniya). Alexander of Rūm was a native of it. It lies by the Rūm Sea.
3. The third is THRACE (Thrāqiya, spelt: Brāqiya) which lies by the Georgian Sea (daryā-yi Gurz).
"
Ha Trákiát is az Azovi-tengerhez teszed, akkor persze nincs mit magyarázni. Jó lenne, ha felébrednél, s figyelnél arra, mit írok. Makacsul hajtogatni ostoba elképzeléseidet, s félresöpörni az ellenvetéseimet persze lehet, de akkor ne csodálkozz, hogy minden hülye szembejön...
"Felesleges volt, mert a Hudud nem arab, hanem perzsa alkotás."
Arab nyelvű források alapján... Épp ezért bizonytalan, s kétes a hangzósítása az arab neveknek.
"Mint már írtam, a DAI és másik két forrás szól arról, hogy a besenyők egy része megtámadott egy népet, elüldözték őket, és a helyükre költöztek. Itt tehát nem a tény a kérdés, hanem az esemény időpontja."
Az elüldözés továbbra is a nyugati fantazmagóriák része. A steppén nem üldözik el a népeket, hanem alávetik, szolgaságra kényszerítik. Akinek nincs ínyére az odébbáll, ha tud.
Istakhrí 940 körüli művében a "nem régóta" már 895 esetében is problémás, 860 körülre vonatkoztatva meg abszurd. A Hudud továbbra is a kazárok és a Fekete-tenger közt települt kazár besenyőkről írja, hogy megrohanták, s elfoglalták a területet.
Szóval az "egybehangzó" állítás lírai lózung. Sem térben, sem időben nem hozhatóak szinkronba a DAI állításaival. A hamisítás, az állítások megváltoztatása meg nem szalonképes metódus kultúrkörökben. A DAI-hívők körében lehet elfogadott, de most kulturált vitát szeretnék, nem hitvitát, ahol egyik félnek minden megengedett, az ellentmondások "igazítása" is.
Továbbra is az a kérdésem, hogy miért a DAI spekulációjához kell igazítani a többi forrást? |
|
A hozzászólás:
 |
netuddkivogymuk
2019-01-19 20:01:26
|
80
|
"Mániákusan ragaszkodsz ahhoz az Azovi-tengerhez, pedig oguzok 1040 körül jelentek meg azon a vidéken, a Gurz-tenger már csak ezért sem lehet Oguz-tenger..."
Azt már kiderítették, hogy a Gurz tengernek semmi köze az úzokhoz.
Az is biztos, hogy a kazár besenyők a kazárok meg a Gurz tenger között vannak, tehát a Gurz tenger nem lehet a Fekete-tenger, hanem csak az Azovi tenger.
"sokszor elmondtam, azért sem lehet, mert az Azovit az arabok nem tekintették tengernek"
Felesleges volt, mert a Hudud nem arab, hanem perzsa alkotás.
"És ezt most már másodszor írom le neked, jó lesz, ha megjegyzed végre. "
Pont ezt fejtegettem, hogy ez egy légből kapott mese. Tehát ha igazolni akarod, akkor nem a DAIt kellene folyton felhoznod, mert egy dolgot saját magával nem igazolunk... Kultúrkörökben."
Miről is van itt szó?
"A datálásról. A DAI egyértelműen ír: "...a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre." (a besenyők egy része, a kangarok támadást követően).
Abban pedig biztos lehetsz, hogy Etelközbe nem 893-ban mentek a magyarok lakni, hanem előbb, azaz 860-ban."
Mint már írtam, a DAI és másik két forrás szól arról, hogy a besenyők egy része megtámadott egy népet, elüldözték őket, és a helyükre költöztek. Itt tehát nem a tény a kérdés, hanem az esemény időpontja. Ez az esemény biztos, hogy 840 után történt, és az is biztos, hogy 862 előtt, mert ekkor jelentek meg a magyarok a nyugati forrásokban (ismeretlen ungrik a Bajor Geográfusnál). 893 tehát felejtős, ha van DAI, ha nincs.
De itt a második besenyő háború indokairól, lefolyásáról is szó van. Erről meg írtam már. A kazár polgárháború záróeseménye volt a kangar támadás, ami nem csak a magyar törzsszövetséget szabdalta fel három (több) darabra, de egyben elvágta a magyarokat a kazároktól. A kavarok tehát csak a magyarokkal együtt tudtak Etelközbe menekülni, márpedig a kavarok a DAI-tól független forrásban is szerepelnek, tehát létezett a kazár polgárháború, aminek a zárásáról kazár oldalról is van forrás. A kazárbég 860-61-ben legyőzte az "ellenfelét". Akkor és ott ez nem lehetett más, mint a kavar-magyar szövetség. |
|
Előzmény:
 |
szakor
2019-01-19 11:20:05
|
74
|
" Egy biztos. A kazár besenyők vagy az Azovi tenger keleti oldaláőra, vagy az északira (esetleg mindkettőre) költöztek, tehát nem szubbotcára telepedtek."
Mániákusan ragaszkodsz ahhoz az Azovi-tengerhez, pedig oguzok 1040 körül jelentek meg azon a vidéken, a Gurz-tenger már csak ezért sem lehet Oguz-tenger... De sokszor elmondtam, azért sem lehet, mert az Azovit az arabok nem tekintették tengernek, a Hudud elején felsorolja a nagy vizeket, olvasd el, ha nekem nem hiszed el...
"És ezt most már másodszor írom le neked, jó lesz, ha megjegyzed végre. "
Pont ezt fejtegettem, hogy ez egy légből kapott mese. Tehát ha igazolni akarod, akkor nem a DAIt kellene folyton felhoznod, mert egy dolgot saját magával nem igazolunk... Kultúrkörökben. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|