"Ugyanis olyan nagy ívű összecsapás a besenyők és a magyarok közt 908-ban biztosan nem volt, mint pl. 895-ben, vagy 840-ben (és 860-ban)."
Nem is állítottam, hogy nagy ívű összecsapás volt. Szegény ember vízzel főz. Azt állítottam, hogy 908-ban volt összecsapás, amiről voltak feljegyzések. Ezt használták mintának a 89x-es propagandisztikus összecsapáshoz, amely viszont a valóságban nem történt meg. A 89x-es csupán a propaganda terméke, s ennek kialakulását vettem sorra, ha nem tűnt volna fel.
"A besenyők a Volga bal partján éltek (a Kazár Birodalom tehát nem terjedt túl a Volgán!!!!), az Ural folyótól keletre meg az úzok éltek."
A Kazár Birodalom uralma alatt is élhettek a besenyők, tehát a két dolog nem zárja ki egymást. Az úzok jellemzően az Oguz-steppének (nem véletlenül ) hívott Turáni-alföldön éltek az Aral-tótól minden irányban. Már a kezdeti feltételeket is hibásan adod meg...
"Én ezen annyit finomítanék, hogy nem volt úz-kazár szövetség. Az úzok nekimentek a tőlük nyugatra élő besenyőknek, akik nekimentek a tőlük nyugatra élő kazároknak. És miután a kazárktól vereséget szenvedtek, az úzoknak már képtelenek voltak ellenállni, így ki kellett térniük népükkel együtt az úzok elől, de nyugatra a kazárok miatt nem mehettek. Marad az déli és az északi irány a besenyők számára. Délen a Kaspi-tenger, így irány észak."
Ez a klasszikus ókori toposz a népvándorlásról, csajhogy a steppén nem így mentek a dolgok. Nem hajtotta el egyik nép a másikat... A steppén zömmel nagycsaládokban zajlott az élet, terelgették a nyájukat, ménesüket, csordáikat. Voltak tehetősebb családok, ezek megengedhették maguknak, hogy katonai kíséretet tartsanak fönn. A még gazdagabbak még nagyobbat. A gyangébbék kitértek az útjukból, s igyekeztek elnyerni a kegyüket, hogy biztosítsák a maguk nyugalmát, s életét. A katonai kíséret egyfajta erőközpontként működött, a gyengébbek szívesen húzódtak az árnyékába, s konfliktusok esetén igénybe is vették a szolgáltatásaikat. Amolyan maffiaszerűen épült ki a steppei hierarchia. Az ambíciózus vezetők ha nagyobb hatalmat akartak, akkor megpróbáltak szövetséget létrehozni, megsemmisíteni egy ilyen erőközpontot, s átvenni a helyét. Hiszen utána a gyengébbek az új úrhoz törleszkedtek. Aki elég erős volt, az fenntartotta a maga erőközpontját, aki nem, az elbukott. A steppén népek szintjén nem működött az elhajtás. Erőközpontokat semmisítettek meg, ami után a túlélők önként behódoltak. Az elégedetlenek, ha elég sokan voltak, akkor persze felpakolhattak, s odébbvándoroltak, de ezt nem azért tették, mert elhajtották őket. A türk kagán egyenesen tajtékzott az avarok szökése miatt... A steppén a minél nagyobb birodalom a minél több alattvaló dominált. Mert ez tette lehetővé, hogy nagyszámú sereggel a környező földműves civilizációkat megsarcolják. A kínaiak sem hajtották el a hunokat, Csicsi sem azért indult útnak. A hunok sem hajtották el a gótokat, alánokat, azok saját elhatározásból indultak el. A türkök sem hajtották el az avarokat, s végül az oguzok sem hajtották el a besenyőket, hiszen a körükben éltek besenyők. Egyes besenyő csoportok nem akartak az oguzok uralma alatt élni, ők útrakeltek. De, hogy mikor, ezt nem tudjuk. Ahogy azt sem, hogy az oguzok mikor támadtak a besenyőkre. A DAI spekulációja önkényes datáláson alapul, s mivel az esemény volt a lényeg, az időpontot egyéb szempontok alapján állították be.
"Ez a támadás tehát nem is lehetett 893-ban, pláne nem 908-ban."
Ez a támadás semmikor nem volt, mert nem történt meg. Kitaláció, a politikai propaganda céljainak megfelelően. |
