Keresés

" még mindig nem rukkoltál elő semmiféle bizonyítékkal, hogy az ominózus támadások megtörténtek volna."

Helyszíni közvetítéssel nem szolgálhatok. 

1., első besenyő-magyar háború: az ujgurok által kiváltott népmozgás nyugati irányba 840. A szubbotvai leletek kezdő dátuma (régészet szerint) 830 k. A rusz követek megjelenése a német császári udvarban 839. (A Dnyepernél nagy változások vannak) 

2., A besenyők egy része támad a magyarokra és elűzi az otthonaikból őket. Három forrás egybehagzó állítása (DAI, Hudud, és a Zimonyi által idézett arab forrás.)  EEz nem lehet azonos az első besenyő támadással, mert itt csak a besenyők egy része támadott. Ámde. A besenyők egyésze sem igen tudta volna kimozdítani a magyarokat a helyükről, így aztán mindenképp szükségük volt egy szövetségesre. Ők voltak a kazárok (Ill. egymásnak voltak szövetségesei). A kazárok pedig a kavarok ellen harcoltak (értelemszerűen), így aztán a kavarok és a szövetségesei a magyarok szenvedtek vereséget az ellenségtől, melynek részét képezte három besenyő törzs is. Ez a háború sok közvetett bizonyíték alapján 855-860 között zajlott, és egy Bollók-B Szabó cikk szerint a kazárbég 860/61-ben győzte le az ellent (azaz a kavar-magyar szövetséget). 

3., A harmadik besenyő háborút datálja, hogy Simeonnal voltak szövetségesek, és a DAI "50/55 évvel ezelőtt" említése. 

Több probléma is van.

Az első, hofy nem olvastad el, mit írtam. A második, hogy nem értetted meg. A harmadik, hogy nem arra reflektáltál, hanem a  DAI fantazmagóriáját csűröd-csavarod, de még mindig nem rukkoltál elő semmiféle bizonyítékkal, hogy az ominózus támadások megtörténtek volna.

Az első besenyő támadás tehát elpusztította kusnarenkó népét, akik szétszóródtak. Hova is? Hát ahol nyomuk van. Ez pedig

1., szubbotca vidéke (Dnyeper két oldala) 

2., Ural hegység vidéke (karajakupovói kultúra) 

3., Uelgi. 

Ezek közül viszont hiányzik Perzsia vidéke, pedig a DAI 38 §. erről tudósít: 

"Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le..."

Van itt egy kis probléma. Ugyanis:

"

"Bíborbanszületett Konstantin császár a besenyőkről írva megjegyzi, hogy „a besenyőket kangarnak is nevezik, de nem mindet, hanem csak három tartomány népét, Javdiertimét, Küercsicsurét és Kabuksinjuláét, mint akik a többieknél vitézebbek és nemesebbek; mert ezt jelenti a kangar elnevezés”."

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/regi-belso-azsia/ch05s06.html

Szóval mindössze három besenyő törzs szakította ketté (hárommá) a magyar törzsszövetséget. 

Először is tisztázzuk. Az első besenyő támadásban az egész besenyő nép részt vett, hisz a besenyők földjére az úzok költöztek, tehát az összes besenyő (néhány rövid kabátú kivételével) elhagyta a földjét. Az első besenyő támadás tehát nem a magyar törzsszövetséget, hanem csak TA "magyarjait" érte. 

Volt tehát egy második besenyő támadás, amiben csak a kangarok vettek részt, és  tényleg ketté (hárommá) szakította  a magyar törzsszövetséget. Itt viszont megint egy probléma jelentkezik. Hogy tud megverni három törzs egy hét törzsből álló népet? Volt-e ilyen szituáció abban az időszakban? Igen, volt. És itt köszön be a kazár polgárháború három éve (855-860 között). Azalatt a magyar törzsszövetség hada úgy kigyengült, hogy elég volt három besenyő törzs (és a kazárbég támogatása) a magyar törzsszövetség törzsterületének az elfoglalására. 

A magyarok fő népessége ekkor: "....Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik". 

Szóval ez a második háború sem volt elég, mert még onnan is tovább mentek a magyarok  a Kárpát-medencébe, és végül Etelközt is feladták a besenyők nyomására. (Harmadik háború 895-ben).

És igen, ez a harmadik háború az, aminek a dátuma a DAI-ban is szerepel (ötvenöt esztendeje).