Keresés

Több probléma is van.

Az első, hofy nem olvastad el, mit írtam. A második, hogy nem értetted meg. A harmadik, hogy nem arra reflektáltál, hanem a  DAI fantazmagóriáját csűröd-csavarod, de még mindig nem rukkoltál elő semmiféle bizonyítékkal, hogy az ominózus támadások megtörténtek volna.

Az első besenyő támadás tehát elpusztította kusnarenkó népét, akik szétszóródtak. Hova is? Hát ahol nyomuk van. Ez pedig

1., szubbotca vidéke (Dnyeper két oldala) 

2., Ural hegység vidéke (karajakupovói kultúra) 

3., Uelgi. 

Ezek közül viszont hiányzik Perzsia vidéke, pedig a DAI 38 §. erről tudósít: 

"Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le..."

Van itt egy kis probléma. Ugyanis:

"

"Bíborbanszületett Konstantin császár a besenyőkről írva megjegyzi, hogy „a besenyőket kangarnak is nevezik, de nem mindet, hanem csak három tartomány népét, Javdiertimét, Küercsicsurét és Kabuksinjuláét, mint akik a többieknél vitézebbek és nemesebbek; mert ezt jelenti a kangar elnevezés”."

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/regi-belso-azsia/ch05s06.html

Szóval mindössze három besenyő törzs szakította ketté (hárommá) a magyar törzsszövetséget. 

Először is tisztázzuk. Az első besenyő támadásban az egész besenyő nép részt vett, hisz a besenyők földjére az úzok költöztek, tehát az összes besenyő (néhány rövid kabátú kivételével) elhagyta a földjét. Az első besenyő támadás tehát nem a magyar törzsszövetséget, hanem csak TA "magyarjait" érte. 

Volt tehát egy második besenyő támadás, amiben csak a kangarok vettek részt, és  tényleg ketté (hárommá) szakította  a magyar törzsszövetséget. Itt viszont megint egy probléma jelentkezik. Hogy tud megverni három törzs egy hét törzsből álló népet? Volt-e ilyen szituáció abban az időszakban? Igen, volt. És itt köszön be a kazár polgárháború három éve (855-860 között). Azalatt a magyar törzsszövetség hada úgy kigyengült, hogy elég volt három besenyő törzs (és a kazárbég támogatása) a magyar törzsszövetség törzsterületének az elfoglalására. 

A magyarok fő népessége ekkor: "....Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik". 

Szóval ez a második háború sem volt elég, mert még onnan is tovább mentek a magyarok  a Kárpát-medencébe, és végül Etelközt is feladták a besenyők nyomására. (Harmadik háború 895-ben).

És igen, ez a harmadik háború az, aminek a dátuma a DAI-ban is szerepel (ötvenöt esztendeje). 

" A különböző értelmezések a besenyő-magyar konfliktust veszik górcső alá, s legfeljebb elírásnak veszik az 50-55 évet. Véleményem szerint is elírás, de nem úgy. Inkább automatizmus, amely önkéntelenül mozgatja az ember, a másoló kezét. Azaz az eredeti szöveg lenne egy 958-ban íródott, amit ismer a másoló, aki 963-ban másol. A szöveg kezdetén szereplő "ötven évvel ezelőtt" kifejezésből automatikusan kiszámolja az időpontot: 958-50 = 908. majd a szakasz végén a "mind a mai napig", azaz 963-ig, vagyis 963-908 = 55 év születik."

Ettől tartottam. Az irány nem megfelelő. Ugyanis olyan nagy ívű összecsapás a besenyők és a magyarok közt 908-ban biztosan nem volt, mint pl. 895-ben, vagy 840-ben (és 860-ban). 

Úgy látom, nem lehet eleget beszélni a besenyő-magyar konfliktusokról. 

A DAI a 37 §-ben az úzok által a besenyőkre mért vereségről beszél, mintha annak a következménye lett volna a honfoglalás. 

"Tudnivaló, hogy a besenyők szállása eredetileg az Etil folyónál, valamint a Jejik folyónál volt, határosak voltak a kazárokkal és az úgynevezett úzokkal." 

Eddig tiszta sor. A besenyők a Volga bal partján éltek (a Kazár Birodalom tehát nem terjedt túl a Volgán!!!!), az Ural folyótól keletre meg az úzok éltek.

"De ötven évvel ezelőtt az említett úzok a kazárokkal összefogván és hadat indítván a besenyők ellen, felülkerekedtek, és kiűzték őket tulajdon földjükről, és azt mind a mai napig az említett úzok foglalják el." 

Én ezen annyit finomítanék, hogy nem volt úz-kazár szövetség. Az úzok nekimentek a tőlük nyugatra élő besenyőknek, akik nekimentek a tőlük nyugatra élő kazároknak. És miután a kazárktól vereséget szenvedtek, az úzoknak már képtelenek voltak ellenállni, így ki kellett térniük népükkel együtt az úzok elől, de nyugatra a kazárok miatt nem mehettek. Marad az déli és az északi irány a besenyők számára. Délen a Kaspi-tenger, így irány észak. 

Csakhogy Türk Attila szerint Levédia nincs, szubbotca viszont van. Nem volt tehát árnyargalás, meg kellett állni az Uraltól kimozduló "magyaroknak" egy ideig szubbotcán (kb. Etelközben). Ez viszont a kazároktól nyugatra esik, tehát ide a besenyők már nem követhették (üldözhették) a "magyarokat". Ugyanis:

"A besenyők pedig elmenekülvén szerte jártak, kutatva hely után ahol megtelepedhetnének, és eljutván a ma birtokukban levő földre és rábukkanván az ott lakó türkökre, háborúban legyőzték, kiverték és elűzték őket, s  letelepedtek azon, és urai ennek a földnek, mint mondottuk, mind a mai napig ötvenöt esztendeje."

Ez a támadás tehát nem is lehetett 893-ban, pláne nem 908-ban. 

Mikor lehetett? Már párszor felvetették itt a 840-es évszámot, mint az ujgurk által kiváltott nyugati nyomás hatását. Kétszer aláhúzza ennek az évszámnak a helyességét, hogy az első szubbotcai leletek legkorábban 830 táján keletkezhettek (alig 10 év eltérés). Rögzíthetjük tehát, hogy az első besenyő támadás az Ural (Bjelaja) térben érte TA "magyarjait" 840-ben, és ekkor a besenyők elhagyják a Volga-Jajk közét északi irányba, és az ott élő "magyarokat" kimozdította a helyükből részben szubbotca, részben a szélrózsa minden iránya (pl. Uelgi) felé. 

Van egy kis bibi ezzel az első besenyő támadással. 

Elképzelhetetlen, hogy egy nyolc törzsből álló népet tönrevernek a szomszédai, a népnek menekülni kell, és ebben az állapotban kiver a hazájából egy legalább hét törzsből álló népet. 

Ilyen nincs. 
Akkor milyen van? Olyan, hogy a megvert besenyők nem a magyar törzsszövetséget üldözte el a lakóhelyéről, hanem annak csak egy kis részét. Azaz a magyar törzsszövetség nem az Uraltól került a pontuszi pusztára, hanem jórészt már azelőtt (átnyargalás előtt) is ott élt. Csak egy kis részt voltak képesek a besenyők kimozdítani az Uraltól, ami nem több, mint egy-két törzsnyi népesség.