Keresés

A DAI tele van csak itt olvasható információkkal. A közlések jó része kontroll forrásokkal nem igazolható. (Most a bennünket érdeklő magyar, besenyő vonatkozású részekről beszélek) Azt tudjuk, hogy a honfoglalók megjelenésekor szinte semmit nem tudtak róluk, a DAI a lázas kutatómunka eredményeképp született, így nyugodtan feltehetjük, hogy a mai alteresek színvonalán mozog. Az írás kényszere nagyvonalú adaptációkat eredményezett. A politika meg ezt is megfejelte.

Attól, hogy különböző művekből, feljegyzésekből ollózták össze, semmilyen garanciát nem ad arra nézve, hogy az eredeti forrásokban leírt tartalmak hitelesek. Ráadásul tankönyvnek készült, így ha "igazítottak" egy történeten, akkor az a célt szentesítette. Ahogy a mai ismeretterjesztő művekkel kapcsolatban is él egyfajta óvatosság, a szakma képviselői nem tekintik mértékadónak az abban leírtakat:)  Még ha egyébként elismerik is, hogy szakmailag igényes, de akkor is ott van egy DE...

Én inkább a tartalom felől közelítek a kérdéshez.

Épp az előbbi hsz-ben mutattam be, hogy három forrás is egyhangúan tudósít a besenyők kettéválásáról, köztük a DAI. Ez a hitelességét támasztja alá, akármikor is írta, akárki. 

A másik közismert "hitelesítés": a kavarok említése a 881 évnél a salzburgi évkönyvben. 

"- lehetett-e fontos momentum ami kimaradt?"

Rengeteg. 

Pl. a volgai bolgárokról tudtommal nem tesz említést. A magyar törzsszövetséget alkotó népekről nem tesz említést. Stb.

"- mi az ami kimaradt?"

Időpontok, szubbotca népének az érkezése, stb, stb.

"- szándékosan történt-.e?"

Nem hiszem. 

"- későbbi betoldások kiegészítések vannak-e?"

Feltételezhető, de legalábbis biztonsággal nem zárható ki, hogy beszúrtak valamit. 

Kötve hiszem, hogy a források 90%a hamis lenne, ráadásul ez ilyen bizonyithatatlan, hangzatos állítás. 

A DAI forraskritikaja engem is érdekel, de a kérdéseid jó része lenyegtelen, mert nem kideritheto akár egy korunkbeli forras esetében sem. A forraskritika ha jól tudom nem így történik. 

Egyik fontos dolog lenne, az eredetiségéről meggyőződni. Addig forrásdnak nem tekinthetjük.

Paul Johnson (brit kösépkortörténész és vallástörténész) alapján tudjuk, hogy a középkori másolatok jelentős része, ha nem 90%-a hamisitvány. Utólagos okiratok, krónikák, ókori szüvegbe betoldások etc. etc. 

Ami itt a kérdés:

- ki írta le (Konstantin saját kezüleg, vagy írnoka)?

- van-e kézirat ami ellenőrizhatő?

- van-e fennmaradt nayagmaradvány (tinta, pergamen) aminek korhüsége ellenőrizhető?

- ha feltételezzük hogy eredeti, akkor adott találkozások megbeszélések rögzítése az adott esemény utáén mennyi idővel történt?

- adott eseményt a helyszínen valaki rögzített-e?

- az alapját a helyszínen történt jegyzőkönyvek hány százalékában képezi és hány százalékában a visszaemlékezés? 

- lehetett-e fontos momentum ami kimaradt?

- mi az ami kimaradt?

- szándékosan történt-.e?

- későbbi betoldások kiegészítések vannak-e?

- mik ezek?

- voltak-e zavaró környezeti körülmények a lejegyzéskor?

- mik voltak ezek?

- vezettek-e kapkodáshoz, pontatlansághoz?

- idegenekről szóló  beszámolókban volt-e fordítás?

- ki végezte a fordítást?

- hol szerezte a nyelvtudását?

- a forditás mennyire megbízható?

etc etc. 

Nem tudom, milyen irányt vesz a topik, de igen jó ötletnek tartom a téma felvetését. 

Indulásképp egy piros pontot elkönyvelhetsz tőlem:-))