Keresés

" a Hudud al-Álam is a Meótisz vidékére, a Don és Kubán közé helyezi a "kazár" besenyőket."

Itt némi bizonytalanság van a Hudud körül. 

A 860-895 közti időben az Azovi tengertől keletre is, meg északra is lehettek a besenyők. Sztem északra voltak, nem keletre. 

Egyébként muszlim forrás is szóba jöhet, hiszen a Hudud al-Álam is a Meótisz vidékére, a Don és Kubán közé helyezi a "kazár" besenyőket. Valamilyen forrás alapján. De kérdés, Regino hozzájutott-e ilyen forrásokhoz. A magam részéről a bizáncit valószínűsítem. Magyar forrás nem lehetett, szóbeli sem, hiszen a névalak más, bizánci görög alakot ír át. S a magyarok nem tudtak arról, hogy ők a Meótisz mocsaraiból jöttek, hogy ők hunok, s a besenyők üldözték el őket.:)

Miből gondolod, hogy csak írott forrásokat használtak? A diplomácia működött. A fuldai bejegyzés is Lázár püspök szóbeli elmondása alapján került rögzítésre, ahogy ezt írják is. Azaz egyházi körökben működött az információcsere. Én itt pusztán annyit állítottam, hogy Iordanes bűvöletében a Meótisz vidéke az érdeklődés homlokterében állt. Azaz kötetlen beszélgetés formájában is felvetődhetett, hogy mi a helyzet a Meótisznál, s az éppen aktuális diplomata beszámolt róla, hogy tudomása szerint ott éppen a besenyők tanyáznak. 

A bizánci forrást meg a névalak igazolja. A pecinaci forma a patzinakoi latinos átirata, szemben a később elterjedt szláv eredetű pecheneg, s változataival.