Keresés

Illetve a célokat illetően: amikor a keresztes sereg feloszlatását kimondták, Dózsa tanácstalanná vált.

"...a török elleni hadjárat leállítása után Dózsa nem tudta, mit is kezdjen a seregével. Pontosabban: merre vonuljon és miért. Erdély lehetett az egyik variáció, és ha tudták, hogy a vajda az Al-Dunánál harcol, akkor ezt jó döntésnek tekinthetjük. Szapolyai János – feltehetőleg a parasztsereg közeledtének a hírére – azonban visszatért a tartományba. A másik variáció – a később említendő Temesvár alatti táborozás – talán az lehetett, hogy kimennek a „senki földjére”, azaz a Temesvártól délre eső vidékre, ahol aztán majd történik valami. Előrébb nem hiszem, hogy gondolkoztak volna."

Szükségszerű-e kiforrott távlati célokat tulajdonítani egy amúgy is multicelluláris alakulat tagjainak? Eleve kizárható-e, hogy jelentős tényező volt a lelki üdv, bűnbocsánat stb. elnyerésének lehetősége, az, hogy kicsit változatosabb dologgal foglalkozhatnak, mint a megszokott, unalmas falusi élet...? Nem feltétlenül a kalandvágyra gondol az ember, hanem a változatosság iránti igényre, meg hogy a munkához akkor se füllött mindenkinek a foga...

Egyetértek. Sajnos :)