Keresés

A technika ördöge.A hozzászólásom  elküldéskor az utolsó sort betette az elejére,kezdésnek.

 elfelejteni és ha óvatosan is,de néha visszajár kajálni.Látjuk még egymást.Túl sokat reméltem?Kösz a tanácsot.Belegondolva,igazad van.Akkor,felejtős a dolog. Ki akartam kerülni a felesleges köröket.Hússzor oda repül a kezemre,elveszi a kaját.Viszont ,ha egy nap később érek haza,már nem tudok beülni hozzá ,sötétben csak beadom neki a kaját. Másnap már megint majrézik, és csak nagyon óvatosan  jön hozzám.Ez a madár vadászoktól kerűlt hozzám. Gondolom " larsen" csapdába ment bele ,és nem lett volna hosszú életű ha nem hozzám kerül.Lehet,hogy gyerekes álom,de az volt a tervem,hogy összehaverkodunk.Egyik évben vissza vágom az evező tollait és szabadon hagyom a kertben.Szokja a helyét és minket.A következő vedlésnél (egy év velünk élés ,terület megszokás után ) már mehet ahová akar.TUD VIGYÁZNI MAGÁRA mert szabad madárként megtanult óvatosnak lenni.Nem kell egy fiatal,tapasztalatlan madarat gyászolnom akit a szomszédok,kutya ,macska levadászott.Viszont reménykedtem,hogy az elengedett madaram késibb visszajár .Természetes,hogy ismét elvadul,de a barátság emlékeit  nem fogja