Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
apaMatyipapa49 Creative Commons License 2018-12-09 21:13:26 85

Tisztelt RM5906!

 

Nem tudom, hogy hogy halad a keresztfiad gyógyulása, de engem az általad leírtak kicsit elkeserítenek. Azért is keserítenek el, mert 6 gyermekem és 10 unokám van. De azért is, mert magam is jártam orvosi egyetemre. Bár azt családi okok miatt abbahagytam.

 

Tisztelt sbfuck68!

 

A ti helyzetetekre gombot varrni sem tudok. Elég balszerencsés baleset, ami jelen állapot szerint féloldalas bénulással jár. Hiába fiatal, de minél hosszabb ideig áll fenn ez a helyzet sajnos annál kisebb a valószínűsége, hogy teljesen felépülhet!

 

Néhány szó magamról:

69 éves vagyok. Fentebb már leírtam, hogy van 6 gyermekem és 10 unokám. Az orvosi egyetem 12 szemeszterét (6 év) elvégeztem. A baleseti sebészet-traumatológia 12 szemeszteréből először 4, majd egy év kihagyással további 2 szemesztert, majd újabb két év kihagyással a maradék 6 szemesztert is elvégeztem (ez összesen 12 szemeszter, vagyis 6 év). Aztán 1982 és 2003 között eleinte kórházba, majd két SZTK-ba is praktizáltam a szakterületemen. Egyebekben pedig 1961 és 1970 között kosárlabdáztam versenyszerűen.

 

1963-ben (14 évesen) az egyik edzésen az egymás elleni meccs közben olyan szerencsétlenül fogtam talajt, hogy nem volt elég, hogy magam alá bicsaklott a jobb bokám, még az ellenem védekező csapattársam lényegében vétlen körülmények között a lábamon fogott talajt. A síp- és szárkapocscsontom eltört. Még aznap megműtöttek. 6 hét múlva 2 csavart kivettek a bokámból, majd további 12 hét múlva a többit is. Ezt már csak műtéti úton. Aztán 1966. tavaszán elszakadt a bal térdemben az elülső keresztszalag. Műtét, és több, mint féléves rehabilitáció.  E két dolog véglegesített abban, hogy orvos akarok lenni. De közben a "több lábon állás miatt", és mivel apám és két nagybátyám is építőiparban dolgozott, így gimi mellett letettem a burkolót, majd miután rendbe jött a térdem, és engedte az időm, letettem a festőt. Amikor 1975. februárjában megszületett a második gyermekem, akkor már tudtam, hogy végképp jó döntés volt, mert az egyetemi tanulmányaimat fel kell, hogy függesszem, mert a nejem gyesen van (ennek összege nem túl magas) a két gyerekkel, így lényegében egyedül az én keresetem van, ami önmagában 4 ember ellátására igen gyengus. Abban az 1 évben apámékkal jártam építkezésekre dolgozni. Aztán, amikor úgy láttam, hogy folytathatom az egyetemet, akkor újra tanultam. Ez először hasonló okok miatt nem volt hosszú életű. Végül mégis befejeztem az egyetemet. Bár kétszer 6 év helyett 6+9 év alatt.

 

 

Ez volt a legelső hozzászólásom! Tényleg ellenmondás keveredtem, ami akkor nem tűnt fel. És, amikor kerestem is külön kommentként kerestem. Ennek már nem tudok linket adni, mert a topikot törölték. 

 

 

 

A következő dolog, ami az unokák számát érinti:

 

 

Mindenkinek a szíve-joga, hogy használ vagy sem sminket. Szerintem sokkal lényegesebb kérdés, hogy ezt miként tárja a nagyvilág elé. Amennyiben úgy, hogy feltűnősködik vele, és egyébként nem ad rendesen a sminkjére, akkor inkább ne sminkeljen, Amennyiben viszont ad arra, hogy a sminkje jól nézzen ki, és ne legyen túlzásba véve, akkor semmi baj nincs azzal sem, hogyha mindezt fiú teszi meg.

 

 

 

Egyébként ln 69 éves, nős, 6 gyermekes édesapa vagyok, akinek van 19 unokája, és aki nem mellesleg biszexuális és kicsit transzvesztita is. Erről a család is tud. Koromnál fogva azért tény, hogy az én kamaszkoromba kevésbé volt felvállalható nyilvánosan mindez. Rólam is csak nagyon kevesen tudták. Köztük volt az édesanyám, az édesapám (bár ő némileg később tudta meg), és mint fentebb írtam, a nejem is tud a dologról, már a kapcsolatunk majdhogynem a legeleje óta. Egyébként 55 éve vagyunk együtt vele, és 45 éve házasodtunk össze, nagyjából 1 évvel a második gyermekünk (első fiunk) születése után.

 

 

 

Én jellemzően max. csak egy minimális alapozót és szájfényt használok, ha olyan helyre megyünk. A szájfényt is azért, hogy nehezebben száradjon ki a szám.

 

Link: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=149757576&t=9238543

 

A figyelmességed nagyon jó! Egy ugyanazon kommentről beszéltünk, csak én lejjebbről idéztem, mint te. A lényeg lejjebb volt, csak figyelmen kívül hagytam, hogy fentebb tévedésből azt írtam, hogy abbahagytam és nem felfüggesztettem.

 

Előzmény:
_chillout_ Creative Commons License 2018-12-09 10:54:40 84
Nem, én a lagesl3geslegelső hozzászólásra gondolok, ami valahogy így hangzott (most nem fogom visszak3resni, bárki megteheti): en is jártam x évet orvosi egyetemre, de családi okokból abbahagytam.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!