Keresés

Részletes keresés

BENTA Creative Commons License 2018-12-06 10:48:03 87049

Szia Csimpolya!

 

Elég nehéz évek vannak mögöttünk. Ott vesztem el, amikor a férjemnél rákot diagnosztizáltak, majd a kezelések után végül el kellett adnunk a két lovunkat, akikkel akkor már 13 éve éltünk együtt. Aztán befigyelt egy stroke anyukámnál, némi vesedaganattal színezve, majd még egy súlyos hasi műtét a férjemnél. Közben a munkahelyem is billegett alattunk. Ezek a többi apróbb történéssel nagyon lekötöttek. Igazán időm talán lett volna, de lelkileg nem tudtam összekapni magam.

Most ( nem akarom elkiabálni), de egy kegyelmi állapotban leledzünk, ki tudja meddig tart, de eljutottam odáig, hogy minden jó pillanatot tudok értékelni.

A cicák, Mia a maine coon fenevad és Perzsike őfelsége végig velem voltak, ami sokat segített.

Szüleim már egy éve velünk laknak és sosem tartottak macskát. Eleinte nem is akarták beengedni őket a lakrészükbe, de szerencsére a cicák nagyon kulturáltak, ha éhesek, vagy WC-re mennének, udvariasan jelzik. Egyébként naphosszat anyukáméknál lebzselnek, beülnek a agyszülők ölébe, simogattatják magukat, amitől a szüleim teljesen elolvadtak. Nagyon sok örömet okoz a két macsek nekik, amiért nem tudok elég hálás lenni:)

Tavaly a lányom is önállósodott, beköltözött Pécsre. Természetesen ő is megmacskásodott. A tengerimalac mellett két szépséges cicája van. Az egyiket mentették, el volt törve a lába, a másiknak meghalt a gazdija. 

A hozzászólás:
Csimpolya Creative Commons License 2018-12-05 16:23:10 87048

Örülök neked! Mesélj magadról, továbbá a macskádról vagy macskáidról!

Előzmény:
BENTA Creative Commons License 2018-12-04 18:06:12 87047

Kedves drága régi ismerősök és olvasók!

 

 

Hosszú idő után újra benéztem és megint elvarázsolt az itteni légkör. Ha nem bánjátok, visszatérnék közétek.

 

Benta

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!