https://mno.hu/tudomany/ezert-halhatott-ki-a-neander-volgyi-ember-1144656
Más volt a Neander-völgyi ember agyának a szerkezete, mint a Homo sapiensé: jelentős része a látást szolgálta más funkciók, például a társadalmi kapcsolattartás kárára. A más agyszerkezettel magyarázzák a Neander-völgyi ember kihalását.
Noha agyának mérete azonos volt a vele egy időben élt Homo sapiensével, a Neander-völgyi ember agyának más volt a szerkezete: jelentős része a látást szolgálta más funkciók, például a társadalmi kapcsolattartás kárára – állítja egy szerdán közzétett tanulmány.
30 ezer évvel ezelőtt halhatott ki
A Neander-völgyi emberek mintegy 30 ezer éve haltak ki Európában, miután legalább 10 ezer évig együtt éltek a mai emberrel (Homo sapiens). Elképzelhető, hogy az agyuk szerkezetének is köze volt a kihalásukhoz. A mai ember és a Neander-völgyi kortársai közötti kognitív különbségek kérdése nagy vitát váltott ki.
Megvizsgálták a 75 ezer éves koponyákat
Eiluned Pearce és Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem antropológusai, valamint Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum szakértője 32 mai és 13 Neander-völgyi ember koponyáját hasonlította össze, amelyeknek a kora 27 000 és 75 000 év között mozog. A koponyák főként Európából és a Közel-Keletről származnak. Tanulmányukat a Brit Királyi Akadémia Proceedings B című folyóiratának online kiadásában közölték.
A látás foglalta le a Neander – völgyi ember agyát
A kutatók azt tapasztalták, hogy még ha az ebben a korszakban élt modern embernek és a Neander-völgyi embernek hasonló méretű volt is az agya, a Neander-völgyinek jóval nagyobb volt a szemürege, azaz jóval nagyobb szeme volt. Testtömege szintén meghaladta a Homo sapiensét. „Ebből arra lehet következtetni, hogy a Neander-völgyiek agyában nagyobb zónák szolgáltak a látásra és a test irányítására” – magyarázta Eiluned Pearce a francia hírügynökségnek küldött elektronikus levelében.
Az, hogy a Neander-völgyi embernek nagyobb szeme volt, valószínűleg azzal magyarázható, hogy Európában fejlődött ki, olyan szélességi fokokon, ahol kevesebb a fény, míg a Homo sapiens Afrikából származik. Tekintettel arra, hogy az agya ugyanakkora volt, mint a mai emberé, a logika szerint kevesebb agyfelület jutott más funkciókra, így a társas kapcsolatok kezelésére. Az agyi zónák kiterjedéséből ítélve a Neander-völgyi emberek kisebb csoportokat alkottak, mint a velük egy időben élő modern emberek.
Kevésbé fejlett társadalmi kapcsolataik voltak
Az agyfelépítési különbség fontos szerepet játszhatott az evolúciójukban: ha a Neander-völgyi embernek kevésbé fejlett társadalmi kapcsolatai voltak – kisebb csoportot alkotott –, kevesebb lehetősége volt segítséget kérni szorult helyzetekben. A kis csoportok jobban ki voltak téve a demográfiai fluktuációnak is, ezáltal nagyobb a kihalás veszélye is. A kulturális ismeretek megtartását szolgáló képességeik is kisebbek voltak, és könnyebben elveszhettek az újítások.
„A Neander-völgyi emberek egyre kisebb társadalmi csoportokban éltek, ami számos módon vezethetett a kihalásukhoz” – hangsúlyozta Eiluned Pearce. A Neander-völgyiek a mai – modern – emberhez képest jobban ki voltak téve a jégkorszak környezeti kihívásainak is – mutatott rá Robin Dunbar professzor. | 
