Kitartó vagy :)
Nyilván utánaolvastál, de... a kőzúzás és a kóoldás igazából egy eljárás. Ennél a módszernél, ami egyébként hónapokig tart, felváltva használják az ultrahangos kőzúzást, illetve a vegyszeres kőoldást. Pont azért, mert a kövek többfélék, kevertek is lehetnek. A morzsalékony koleszterin köveket könnyű feloldalni, a bilirubinköveket nehéz, arra van a zúzás. Szóval egyikkel, másikkal próbálják felváltva széttördelni, elmorzsolni a köveket... elméletben.
Csak egy anomália a gondolatmenetedben: "Illetve ott van az a problémakör is attól valakinek a köves epéjét eltávolítjuk nincs kezelve az az ok ami miatt ő epeköves lett." Miért, a kőzúzásnál talán megállapítják? Nem, viszont előzékenyen otthagyják a kőképződés melegágyát, az epehólyagot, hogy 1 éven belül 50%-ban visszatérhessenek a kövek. Remek :)
Hiába lovagolsz ezen a kőképződési hajlam kiderítésén, jelenleg kb. lehetetlen, ennél fogva a klinikumban értelmetlen. Sokféle rizikótényező van, sokféle paramétert lehet mérni, de olyan nincs, amit ha kiderítünk, és megváltoztatunk mondjuk, akkor biztosan megszűnik a hajlam. Nézték rengetegen, a lipidszintektől kezdve a hormonháztartásig, az epeáramlási paraméterekig. A kőképződés sok tényezőtől függ, van benne öröklött hajlam és külső tényező, de jelenleg nem lehet megmondani valakinél, hogy önnek ettől vagy ettől van epeköve. (jó, néhány esetet leszámítva. Pl. az epeúti szűkület, vagy hegesedés, az tuti epekövet csinál) |