Sajnálom a horvátokat, éspedig két okból.
1. Elvesztették a Vb-döntőt.
2. A külföldi szimpatizánsaik nem mindig állnak a megfelelő szellemi magaslatokon.
Emellett idegesít a franciák állandó froclizása, hogy aszongya nem játszottak szépen. Már elnézést, de kétszer annyi gólt rúgtak a Vb-n, mint 2010-ben az akkor agyonhype-olt spanyolok, emellett lenyomtak két korábbi világbajnokot. A 2000-es évek eddigi győztesei (brazilok, olaszok, spanyolok, németek) együttvéve sem szereztek annyi gólt a döntő rendes játékidejében, mint most a franciák egymagukban.
A dánok elleni szanatóriumi meccsről annyit, hogy számos korábbi világbajnok művelte már ezt a korábbi tornákon (pl. német-kolumbiai 1990, brazil-svéd 1994), nem értem, hogy miért most jelent ez akkora problémát.
Azt se felejtsük, hogy több korábbi nagy tornán is megnyerték a legszebben futballozó és legszerethetőbb válogatott címet (pl. 1958, 1982, 1986, 2006, 2016), csak éppen a végén meg kellett elégedniük az ezüst- vagy a bronzéremmel. Miért kellene szégyellniük magukat, amiért most aranyat akartak nyerni? Ha nekünk fele annyi eszünk és taktikai érzékünk lett volna a Vb-selejtezőkön, mint amennyi ezen a tornán a franciáknak volt, akkor a Feröer elleni utolsó selejtezőn átléptük volna a húszpontos határt. |