Most jöttem ki a kórházból, így szerencséd van, mert "ő" a mindenem, címlapnövény.
- én, amíg van, a fiatal bimbóit eszegetem, 1 bimbó/nap;
- zölden az egész növényből "úgy, ahogy van", préslé készíthető, gyárilag is készítik, már, ha van elég belőle, esetleg ültetvényben - magról, dugványról jól szaporodik, évelő növény;
- télire: a lombhullás után szedett gyökeret a konvektorra tett rácson gyorsszárítom, finomra aprítom, aztán alkoholban áztatom kb. egy hónapig - szűrés, üllepítés után készen van, jól eltartható;
- napi adagja 1 kávéskanállal teában - azért teában mert ha jól csináltad, veszettül bizsergeti, elérzésteleníti a nyelvet.
A gyökeret kiszedés után gyorsan le kell mosni, hogy a hatóanyag ki ne oldódjék - én leszórom a gyökeret a fűre és a kerti locsoló legerősebb sugarával percek alatt tisztára mosom, aztán leszikkasztom, mielőtt haza hoznám.
Érdekesség: ha az indiánt csörgőkígyó marta meg, azonnal kereste a kasvirágot, feltépte és a gyökerét rágta - fájdalmát csillapította és méregtelenítette - nos, ezt még nem próbáltam, remélem hogy talán igaz! :) |
