Keresés

Üdvözöllek.

Igen, azok a csodálatos régi szép emlékek, mikor nagyszüleimnél a tsz. - ből elcsaklizott sajtárral mentünk a kövekkel kirakott falu gémes küthoz minek vizével öntöttük az ürgéket, vagy az ottani holtág vizéből szintén ahogy írtad mi is ittunk mikor horgászás közben megszomjaztunk. Akkor még lehetett, mára már szinte kiszáradt. Sajnálom a mai fiatalokat hogy nem lehet ilyenekben részük.

Abban is biztos vagyok hogy az akkori falun eltöltött nyári szünetek során oltódtunk be egy életre a természet, állatvilág szeretetével és tiszteletével , ami az évek során sem tudott megfakulni, hiszen hazaérve a munkából sokszor az ember első útja a kertbe, a tyúkokhoz vagy a fürjekhez vezet, ha csak egy ránézésre is. 

Jó éjszakát, jó szurkolást !

Szia!

A szegedi vizet többnyire ismertem, igaz 60 éve nem ittam. Gyerek koromban sokat nyaraltam ott, rendszeresen ittam hőforrásból, kannákkal vittük haza. A másik forrás hideg volt, pont ellenkező irányból volt az artézi közkút. Csap vízre nem emlékszem, talán nem ittam.

Nekem az legjobb ízű volt Szegváron, egy major gémeskútból, fa vödörből, melyet drága nagyapám húzta.

És ami már elképzelhetetlen, egy iskolai kirándulás során, talán 1958. tájékán, Leányfaluban a közvetlenül Dunából ittunk! Ma már  nem merném megtenni.

Bocs az off miatt. Jó volt kicsit visszaemlékezni. :-D 

Üdvözöllek.

Nekem összességében semmi gondom a jó öreg Bükki karszt vizünkkel, sőtt....

Voltunk Szeged környékén . A szállodába mikor megnyitottam a vizet azt hittem érzéki csalódás ,és a mellettünk lévő gyógyfürdő vizének a jellegzetes szagát érzem, de nem . A vezetékes vizen is rajta volt az a jellegzetes gyógyvíz kisugárzás. Lehet hogy kevés volt a megszokásához - sőt biztos - az az idő amit ott töltöttünk, de mikor hazaértünk nem győztem betelni a hazaival. Szerintem palackosnak is megfelelne úgy ahogy van. 

,