Nagy Pálról nincs túl sok a könyvben, kb. 2 oldal.
1810-1815 között született, de születésének pontos ideje és helye ismeretlen. Részt vett a szabadságharcban, majd két ízben is besorozták kényszerrel a császári hadseregbe, de mindkétszer megszökött.
Már viszonylag idős fejjel, 40-45 éves korában, kétszeres katonaszökevényként adta a fejét betyárkodásra.
Bandát szervezett és nemcsak Somogyban, de a szomszédos vármegyékben is raboltak.
1856 és 1859 közöttiek a rablásai a források szerint.
Az idő előrehaladtával egyre kegyetlenebb, egyre durvább módszereket alkalmazott. Gyanítható, hogy kőkeményen alkoholizált is.
Jónéhány gyilkosság is fűződik a banda nevéhez, ezért írtam, hogy tkp. rablógyilkosok voltak.
Néhány rablását részletesen is ismerteti a Szentesi-könyv, de nem túl részletesen.
Haláláról csak annyit ír, amennyit korábbi hsz-emben én is.
Meg azt, hogy talán föladta valaki a pandúroknál.
Mondjuk ezzel nem mondott nagyot, ezeknél a betyároknál szinte mindig akadt valaki, aki föladta, elárulta őket: vagy mert megelégelték a garázdálkodásaikat vagy akár bosszúból, féltékenységből stb.
Meg hogy a sírja a mai napig megvan, a kóbor cigányok sokáig gyülekezőhelyként használták.
Ma szimpatizánsok és turisták tartják rendben a síremlékét. | 
