|
|
 |
Carina_S
2018-05-07 06:40:27
|
668
|
Akkor nálad a "partizán" szó talán azért vulgármarxista kifejezés, csak mert mi ezt a szót az akkor kommunista oroszoktól vettük át? :-)))
Ha a máshonnan származó szinonimáját, a "gerilla" szót írtam volna helyette, akkor nem lett volna az?
Ezt a harcmodort Rákóczi tábornokai közül Bottyán generális alkalmazta a legtudatosabban. Először végvári vitézként kezdte, majd elvégeztették vele -- több más olyan emberrel együtt, aki a török ellen küzdő császári seregben harcolt -- a katonai főiskolát. Ő így lett előbb tiszt, főtiszt, majd később tábornok (generális). Amikor azonban hírét vette a Rákóczi-szabadságharc beindulásának és Rákóczi a kuruc seregbe hívta, akkor nyomban átállt a császári katonák oldaláról a kuruc hadak oldalára. És minthogy a kuruc felkelés Magyarországot el akarta szakítani Ausztriától, ezért Bottyánt az osztrák tisztek és fővezérek innentől megutálták, ellenségeik lettek egymásnak, a császár előtt pedig kegyvesztett lett.. . |
|
A hozzászólás:
 |
Bazodi elv
2018-05-06 23:11:08
|
667
|
"Miért mondod, hogy zagyvaságot írok"
Azért, mert nem érted: a kurucok nem tudatosan választották a "partizán" harcmódot (ami egyébként megint csak egy vulgármarxista bevonat a mélymagyar romantikus történelemhamisításon), mert tudatosan azt akarták, vagy mert felismertek volna bármit is, hanem azért, mert másra nem voltak alkalmasak. Komolyabb ütközetből mindig elfutottak, harctéri értékük a nulához közelített, ezt számtalan alkalommal bebizonyították.
"stratégiai hibát követ el"
Nézz utána a stratégia/taktika jelentésének. Amit írsz, az teljesen másról szól.
"miért ne működhetett volna, ha Rákóczi és tábornokai szigorúan csak ehhez a harcmodorhoz tartják magukat"
Azért, mert ők nem "partizán" harcmódot alkalmaztak, hanem ők szerettek volna egy normális mezei hadsereget felépíteni, mert tudták, hogy csak így lehetnek sikeresek. Emlegethetsz te itt bármilyen csatát másfél évezred távlatából, de nem veszed észre, hogy mekkora butaságot írtál? Anakronizmus halmok...
A nagy kuruc érzületről meg annyit, hogy pl. Esterházy Antal azért állt át Rákóczi oldalára, mert besértődött az uralkodóra, mert nem akarta ezredtiulajdonossá tenni, no meg Rákóczi oldalán hatalmas birtokok vártak rá, többek között saját testvéreinek a birtokaira fájt a foga, meg persze anyja, Thököly Kata révén az egykori Thököly-vagyonra. No meg aztán azt se felejtsük el róla, hogy felesége Nigrelli (éppen kassai főkapitány) lánya volt, apósa birtkai sem jöttek volna neki rosszul. Őrá még a saját oldalán is folyamatosan panaszkodtak, hogy amerre megy, arra rabol és fosztogat. Emlékszem rá, hogy egyszer Bak Borbála iratolvasás óráján egy pap panaszos levelét olvastuk, hogy Eszerházy Antal kirabolta a gazdaságát... |
|
Előzmény:
 |
Carina_S
2018-05-06 22:31:26
|
666
|
""zsibói ütközetben rendkívül súlyos fokú stratégiai hibát követett el"
Harctéren stratégiai hibát nem lehet elkövetni. Csak taktikait (harcászatit). Használjuk helyesen a szakkifejezéseket!"
Nem az volt a hiba, hogy rosszul ástak, vagy rossz helyen ástak volna. Ha ezt követték volna el, akkor taktikai vagy harcászati hibát követtek volna el.
Én viszont azt írtam, hogy a Zsibó melletti (konkrétan a Karikai-szorosban harchoz felkészülő) egységeknek a főparancsnoka, Forgách Simon hibázott azzal, hogy csak jelentősen megkésve teljesítette Rákóczi parancsolatait. Amikor pedig egy nagy seregért felelős főparancsnok figyelmen kívül hagyja vagy akárcsak bármilyen hátrányt okozó késéssel teljesíti a feljebbvalója parancsát, akkor már nem harcászati, hanem stratégiai hibát követ el. És Forgách Simon ezt a hibát követte el: olyannyira elkésett a parancs teljesítésével, hogy azt a késést az ellenséggel szemben már nem lehetett behozni. (A Karikai-szoros egyébként a Zsibótól csak alig pár km-re fekvő Karika falu mellett van a Szamos-folyó völgyében.) -- A parancs mindenkori feltétlen engedelmességgel és megbízható módon történő teljesítése ugyanis az egy stratégiai kérdés, mert megszegése a megbízhatóságot ássa alá annak a személynek az irányában, aki ezt elköveti. Aki pedig ezt úgy követi el, hogy közben beosztott katonai alakulatok mozgatásáért is felel, az saját magával együtt az alája beosztott egység megbízhatóságát is aláássa a parancsnoka szemében. Az ilyen emberre és az általa vezetett egységre ui. nem számíthat többé a főparancsnokuk. Egy seregtest vagy egy kisebb egység megbízhatatlanná tétele pedig stratégiai hiba, mert miközben a sereg többi szárnya megbízhatóan harcol, addig a hibás parancsnokkal rendelkező tevékenysége megbénul, miáltal a főparancsnok által kitervelt haditerv felemássá és csonkává válik. (A konkrét esetben a Karikai-szorosban emiatt egy hosszabb védelmi lyuk keletkezett a kuruc arcvonalban.)
""Azt, hogy a 3. pontban leírtakból mennyire igaz az," kezdetű bekezdéshez.
Mi ez a zagyvaság? A kurucok másra nem voltak jók, mint portyázásra. Thalyék meg gyártották mellé ezt a zagyva ideológiát, amit visszamondasz. Nettó butaság."
A portyázás is a partizán harcmodor egyik formája, melynek lényege az ellenséges hadoszlopok állandó zaklatása és demoralizálása bekerítéssel, meglepetésszerű hirtelen roham-támadásokkal, és kiéheztetéssel, majd legvégül az ellenséges sereg megtörése. Ennek a harcmodornak a leglényegesebb tulajdonsága, hogy az egyébként számbeli erőfölényben lévő ellenségnek nem hagyja ezt a tulajdonságát érvényre juttatni, ezáltal az előnyét elveszítve hátrány-helyzetbe hozva azt.
Miért mondod, hogy zagyvaságot írok, amikor ugyanez a partizán harcmodor a Teutoburgi erdei ütközetben a római ellenséges hadsereg teljes fokú katasztrofális vereségét vonta maga után? Ami az egyik esetben működött, az a másik esetben miért ne működhetett volna, ha Rákóczi és tábornokai szigorúan csak ehhez a harcmodorhoz tartják magukat?? Ami működött Teutoburgnál, az miért ne működhetett volna Magyarországon???
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|