Keresés

Részletes keresés

Dömmm Creative Commons License 2018-04-16 13:35:53 397

Dömikém jóval később és sérülten jött - előző "kedves" gazdája apró darabokra törte a hátsó lábait, valahogyan meggyógyult szegénykém, de soha többé nem tudott pl. rendesen járni, vagy pl. párosodni.

 

Még műtéttel sem lehetett volna rendbehozni, megnézettem állatos dokival.

Mindig masszírozgattam finoman a lábát, meg pl. olyan tisztogatásokat is nekem kellett elvégeznem rajta, amit a nyomorék lábacskák miatt ő nem tudott.

Imádnivaló malacka volt, egészen különleges egyéniség - mai nap is hiányzik.... :-(

 

Dömikém

 

 

Dömikém, apró "jegesmacim"....

 

Dömmm Creative Commons License 2018-04-16 13:26:00 395

Nem, Dömike valóban a középső, de ő csak sokára jött.

A nekem balszélső kis vörös, Lujzika volt, aki a "bűnbe taszajtott"... :-)  Vele szerettem bele egy életre a tengerimalackákba.... :-) 

 

A hozzászólás:
hello26 Creative Commons License 2018-04-16 13:18:17 394

Jópofák így, hárman együtt!

 

Akkor ezek szerint a középső Dömike volt az első beszerzésed.

 

Előzmény:
Dömmm Creative Commons License 2018-04-16 12:56:30 392

Mesélhetek kicsit?

 

A degukáimnak kaját venni mentem (anno!) az ismerős állatos emberhez, mikor is az egyik terráriumban megláttam egy pöttöm vörös tengerimalackát, méretes, bársony fülekkel. Úgy ült ott, a terráriumban, mint a boldogtalanság szobra - pedig volt mellette 2 másik, vidám kölyök. Ez a kis boldogtalan tisztára úgy nézett ki, mint a régi-régi Mazsola malac a tv-ben.

 

Engedéllyel kiemeltem a helyéről - egyből hozzám bújt, bizalommal volt hozzám. Hááááát - hazahoztam. Erre éjszaka sírni kezdett - persze, pattantam, hogy vígasztaljam - némi becézgetés, símogatás után elaludt.

Aztán ezt minden áldott éjjel előadta, kb. egy hónapig, mire tudtam venni mellé hasonló korú kislány malackát. (A vöröske is kislány volt, Lujzika lett a neve.) Attól fogva nem sírt többet éjszakánként, békésen aludt. Nappal viszont rendre cibálta a társa fülét, az visított, én meg rohantam szétszedni őket. Ez kb. 2 hétig ment, mikor is a társ (Klementína) rájött, hogy ő is tudja cibálni Lujzika fülét - na, attól fogva nyugalomban volt a két kis szőrmók.... :-) 

 

Ő volt Lujzika...

 

                                        Lujzika,Dömike, Klementina

Lujzika...

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!