Keresés

Senki nem tudja, hogy az "avarok" milyen nyelvűek voltak. Johanna Nichols amerikai szlavista szerint pl. a kései európai "avarok" iráni nyelvűek lehettek/ azzá válhattak. Egy szó átvételét pl. erősen motiválhatja valemilyen sajátos tulajdonság, kapcsolódó képzet stb. Talán vallásos motiváció:

Kreyenbroek, Philip, K. - Some remarks on water and caves in pre-Islamic Iranian religions

The discovery of what is undoubtedly an ancient sanctuary at Vesnave confronts us with aspects of religious life in pre-Islamic and early Islamic Iran that are not widely considered in the academic literature on the subject so far:

– the prominent character of the cult of water in branches of Sasanian Zoroastrianism;

– the role of caves in religious life;

– the existence of aspects of ritual and observance whose existence was at best reluctantly admitted by the Zoroastrian priests who supervised the final redaction (in the 9th and 10th centuries BCE) of the Pahlavi Books, our main sources of information about Zoroastrianism in Sasanian and early Islamic Iran;

– the probable existence of popular cults in Parthian and Sasanian Iran besides the ‘official’ form of Zoroastrianism reflected in the Pahlavi Books.

Miért veszünk át jól működő kifejezéseink helyébe vagy azok mellé ugyanolyan jelentésű angol, cigány stb. szavakat ma is? 

OK. De akkor a török nyelvűnek mondott avarok miért "igényeltek" iráni szót a "barlang"-ra/"kemencé"-re? Nincs rá török?

Vagy ha "el voltak szlávosodva" akkor miért nem echte szláv szó a megfelelő terminus?

Nincs szükség irániakat vándoroltatni ide, hiszen ezek a sztyeppei népek nagyon szoros kapcsolatban álltak Perzsiával. Szíriai Mihály el is meséli, hogy időnként felfogadták és beengedték őket birodalmukba zsoldosként a Szászánidák, majd szélnek eresztették, azaz hazaengedték őket az északi kapukon, vagyis az északi erődített határátkelő helyeken keresztül. Iráni hagyományként ma is él még nyelvünkben a "gribancon ragadni" kifejezés, ami kb. a galléron ragadást jelenti. A szászánida lovagok láncingének nyakvédője volt a griwban. De a 19. század elején élő kifejezés volt még a pest is nyelvünkben. Horvát István feljegyezte, hogy vidéken gyakran mondták például hárpiás vénasszonyokra, hogy "pestbe", azaz kemencébe valók...