Keresés

A szükségesnél jóval több szóval rendelkezünk. Rengeteg belső képzésű szavunk van.

Én is azon a véleményen vagyok, hogy a magyar eredetű szavaink sokkal nagyobb számúak, mint azt a hivatalosság állítja. Mégis rengeteg olyan szót, kifejezést nyilvánítanak pl. szláv átvétellé, amit ha jobban megkapargatnának, akkor kiderülne, hogy akár magyar is lehet, vagy már előbb is ismertük. De mivel még a hivatalosságban sziklaszilárdan él az a nézet, hogy népünk a vándorlásai folyamán mindent másoktól tanult el, a Kárpátmedencébe való beköltözésünk után, pedig elsősorban az itt élő szlávoktól (akiktől ugye megismertük pl. a földművelést, stb.), így aztán sok kifjezést, szót is tőlük vttünk át...

"Több a finnugoros szavunk is, mint amennyit a nyelvészet kimutat."

Nyilván ezeket a szavakat kaptuk a szkitáktol (lásd a topikcimet).

" A nyelvrokonsággal egyébként egyáltalán nincs semmi bajom, persze van ami nem tetszik benne, vagy kissé furának tartok (pl. a rengeteg szóátvételt másoktól, ami szerintem nem stimmel), de ezt inkább hagyjuk..."

A szükségesnél jóval több szóval rendelkezünk. Rengeteg belső képzésű szavunk van. Több a finnugoros szavunk is, mint amennyit a nyelvészet kimutat. A fölösleg jó részét pedig nem kölcsönöztük, hanem jövevények hozták.

- Befogadó nemzet vagyunk. -

Ejnye, mióta "nyelvészeti" és nem "származási" kérdés számodra a "finnugrizmus"?

Te tényleg nem érted, vagy csak szándékosan magyarázod félre, amit írok?

Miután László Gyula egyik gondolatát idéztem nem szó szerint, aki pl. a Kettős Honfoglalás c. munkájában arról beszélt, hogy a nyelvészetbe nem nagyon tud beleszólni, nivel nem az ő szakmája, nem egészen értem, hogy ebből te milyen logika által jutottál el hozzám?...

Egyébként, ha nem vetted volna még észre, László Gyula a finnugor származtatásról írt a már említett, és beidézett bevezetőjében, és a tan egyoldalúságáról, ami – szerinte is – uralkodó és elnyom minden más irányú kutatást. Azaz ezt az állapotot nem helyeselte. Tehát, a kérdésedre válaszolva, az a helyzet László Gyulával, hogy szerintem eléggé kritikusan szemlélte a finnugor tanokat...

(Hiszen az 5-es tankönyvben sem a nyelvrokonsággal volt a bajod.)

Egyáltalán nem a nyelvrokonsággal volt bajom.

Te azt kifogásoltad, hogy az együttélés állapotából nem következik törvényszerűen a vérségi kapcsolat, ami igaz. Viszont nem is lehet kizárni. A nyelvrokonsággal egyébként egyáltalán nincs semmi bajom, persze van ami nem tetszik benne, vagy kissé furának tartok (pl. a rengeteg szóátvételt másoktól, ami szerintem nem stimmel), de ezt inkább hagyjuk...