Keresés

Részletes keresés

dash_ Creative Commons License 2018-02-23 23:36:41 13079

"Az együttélés - különösen egy közös őshazában - egyáltalán nem zárja ki a közös őst vagy ősöket. Csak mivel ezt ma már nem lehet bizonyítani (esetleg akkor, ha talánának egy ősmagyart és egy ősfinnt), így a biztonságosabb "együttélés" kifejezést használják.

 

Példa: együtt élhet két ember, akiknek vérségileg semmi közük egymáshoz, de együtt élhet két testvér, unokatestvér, rokon, stb. is.

Vagy: egy falu lakói között (ez az őshaza) sok a testvér, unokatestvér, egyéb közelebbi, távolabbi rokon, akik között  vérségi kapcsolat van. Ezek is együtt élnek egy nagyobb területen..."

 

Mindez igaz, ha úgy képzeljük el az "őshazát" mint egy poros kis halászfalut a Káma partján. De miért csinálnánk ezt???

 

Ma a legáltalánosabb elképzelés az uráli "őshazáról"/nyelvi egység koráról, hogy ez egy fél kontinensnyi terültet foglalt magába Fennoskandiától Nyugat-Szibériáig. Ezen belül a finnek - mai ismereteink szerint - sosem jártak az Urál hegység közelében.

 

Persze a palaeolit vadászgyűjtögetők világában még ilyen távolságból is gond nélkül megtörténhettek vérségi kapcsolatok, de ezekből meg milyen - akár ma is látható - egységet várnánk?

Itt érdemesnek tartok két dolgot megjegyezni, ha valaki nem tartaná szem előtt miközben ezen agyal:

1. A palaeolit európai vadászgyűjtögető egyének DNS leletei olyan messze vannak egymástól a PCA ábrákon mint ma egész népek. Akár nem túl nagy távolságból gyűjtve is.

2. Akkoriban egész Európa lakossága annyi volt mint ma egy közepes város. A népsűrűség szó szerint egy sivatagéval volt egyenlő.

Így nem is igazán várhatjuk komoly embertani és etnikai tömbök kialakulását ebben a korban.

 

 

Szerintem rendre elfelejtődik (pedig előbb Bagatur is utalt rá, hogy már maga az ugor szétválás milyen régen történt, a kora vaskorban), hogy milyen kor is az amikor "proto-uráli nyelvi egységről" beszélünk:

Kőkemény kőkorszak (konkrétan a mezolitból neolitba átmenet időszakában bomlott fel a nyelvi egység a szamojédok leválásával). Csontszigonyok, kőbalták, ideiglenes kis települések, szőrökbe bugyolált kis családi csoportok róják a végtelent zsákmányt keresve,... kb. ez a világ. (Európa délkeletibb részein ekkor már megkezdődik a letelepedett életmód itt-ott, de a minket érintő területen a "neolit forradalom szele" még kimerül pár kerámiában)

Na akkor most milyen közös kultúrát meg népdalkincset meg mitoménmit várunk mi a finnekkel ebből a korból???

A hozzászólás:
barkasarja Creative Commons License 2018-02-23 23:05:05 13077

Ja igen, ez még kimaradt hiába késő van és fáradok...)

 

Az együttélés - különösen egy közös őshazában - egyáltalán nem zárja ki a közös őst vagy ősöket. Csak mivel ezt ma már nem lehet bizonyítani (esetleg akkor, ha talánának egy ősmagyart és egy ősfinnt), így a biztonságosabb "együttélés" kifejezést használják.

 

Példa: együtt élhet két ember, akiknek vérségileg semmi közük egymáshoz, de együtt élhet két testvér, unokatestvér, rokon, stb. is.

Vagy: egy falu lakói között (ez az őshaza) sok a testvér, unokatestvér, egyéb közelebbi, távolabbi rokon, akik között  vérségi kapcsolat van. Ezek is együtt élnek egy nagyobb területen...

 

 

 

Előzmény:
barkasarja Creative Commons License 2018-02-23 22:01:12 13075

Együtt éltek őseik.

Közös őseik voltak.

 

Természetesen nem ugyanaz.

Csakhogy ebben az esetben az együttélés egy közös finnugor őshazában (vagy az őshazák is egymás mellett voltak?) azt is feltételezi - ha a nyelvük azonos volt -, hogy vérségi kapcsolatnak is lennie kellett.

 

A kunos példád azért nem jó, mert ebben az esetben a nyelv is különbözik, meg az idő is (később is jöttek be hazánkba.) Őseink viszont az elmélet szerint egy őshazában egy nyelvet beszéltek. Vagy ez sem igaz?...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!