Keresés

"Emeletes házakba pedig így is, úgy is kell klíma."

Ez mindent elmond a hozzászólás tényszerűségéről, szakszerűségéről. 

Az épületet érő nyári napsütés melegítő hatása a falak esetében hasonló a téli időszakban a beltérben levő hőtermelő berendezéséhez. Ha a falszerkezet jó hőszigetelő képességű, akkor ugyanolyan védelmet nyújt a nyári felmelegedéstől, mint a téli lehűléstől. Ezzel nem lehet vitatkozni.

Ebből következik, hogy mindegy mivel érem el a jó hőszigetelő képességet.

Minél jobb a hőszigetelő képessége a lakótér körüli hőszigetelő buroknak, annál kevesebb fűtési energiára van szükségem télen illetve annál kevesebb hűtési energiára nyáron. Ezzel sem lehet vitatkozni.

Mégis, sokkal kedvezőbb a komfort egy könnyűszerkezetes házban, mint a nehéz szerkezetűben. Miért?

Mert télen magasabb a felületi hőmérséklete a belső gipszkarton burkolatnak vagy faburkolatnak.

Mert nyáron a falak nem tárolják be sem a magas léghőmérsékletet, sem a napsütés okozta hősugárzást. Ezért az esti léghőmérséklet csökkenést kihasználva, reggelre szellőztetéssel lehűthető a lakás.

A nyári túlmelegedést minden (könnyű és nehéz) épületnél a legegyszerűbb árnyékolással kiküszöbölni. Ez nem csak a falakra értendő, hanem inkább az üvegezett nyílászárókra, de a tetőfödémre is. Hiszen a falakhoz képest sokkal rosszabb hőszigetelésűek az üvegezett nyílászárók, ráadásul, ha az üvegen át tud sütni a nap, akkor a belső tér fokozottabban átmelegszik.

Itt van a válasz arra, hogy miért forrósodnak fel az emeletes házak, miért lehet kibírhatatlanul meleg egy padlástér beépítés, egy lapos-tető alatti lakás.

Ha egy földszintes, könnyűszerkezetes házat nyáron klímával kell hűteni, akkor ott valamit nagyon elrontott a tervező, a kivitelező vagy a benne lakó. Ezt sok éves tapasztalatból mondom.  

Az emeletes ház miért melegszik fel jobban, mint a földszintes?

Minden igaz kivéve ez :

 "ezért nem csak a helyiségből kifelé áramló hő útját zárja le, hanem nyáron fordítva is, a befelé igyekvő magas hőmérsékletnek is az útját állja."

 Nyáron klíma nélkül pokolian felmelegszik a könnyű szerkezet.

 Természetesen a klíma ezt megoldja tetemes energia felhasználással.

 Még szerencse , hogy a M.o -i lakás állomány alig 1 % -a könnyűszerkezetes , mert nyáron  a hálózat  terhelése már így is  vetekszik a téli terheléssel.

 Kik használnak klímát ?

 Elsősorban az eleve rosszul szigetelt téglalakások lakói, de ők is csak a lakásuk bizonyos részeit klímázzák be.

 Egy jól szigetelt megfelelő tömegű  , földszintes  tégla ház lakása  megvan klíma nélkül. Ügyesen tudatosan kell szellőztetni.

 A könnyűszerkezetes házak meg úgy e általában nem emeletesek.

 Emeletes házakba pedig igy is úgyis kell ... jó ha van klíma.

Nagyon sok építész sulykolja a laikusok fejébe, hogy a fűtés szempontjából jelentősége van az épületszerkezet hőtartásának, mert az csökkenti a felfűtési és lehűlési ciklus miatti kellemetlen hőérzetet. Sajnos nem teszi hozzá, hogy ilyen változó hőmérsékletű fűtés pl. szilárd tüzelésű kályháknál, kazánoknál alakul ki. Az olyan fűtési módnál, ahol biztosítható a folyamatosság, ott nincs szükség nehéz szerkezetekre, hőtároló tömegre.

Mindenki számára egyértelmű, ha a helyiség hőmérsékleti igénye szerint vezérelem a fűtést, és mindig csak a szükséges hőmennyiséget állítom elő, az mindennél gazdaságosabb.

Korszerű fűtési módnál, ahol a helyiség fél Celsius-fokos hőmérséklet-különbségére is reagál a fűtés, nincs szükség hőtárolásra. A nehéz, súlyos épületszerkezetek helyett olyanra van szükség, melyek megakadályozzák a helyiség hőveszteségét. Mivel a könnyűszerkezetnek a legtöbb esetben kétszer olyan jó a hőszigetelése mint a hagyományos téglafalnak, ezért nem csak a helyiségből kifelé áramló hő útját zárja le, hanem nyáron fordítva is, a befelé igyekvő magas hőmérsékletnek is az útját állja.