Keresés

Minden igaz kivéve ez :

 "ezért nem csak a helyiségből kifelé áramló hő útját zárja le, hanem nyáron fordítva is, a befelé igyekvő magas hőmérsékletnek is az útját állja."

 Nyáron klíma nélkül pokolian felmelegszik a könnyű szerkezet.

 Természetesen a klíma ezt megoldja tetemes energia felhasználással.

 Még szerencse , hogy a M.o -i lakás állomány alig 1 % -a könnyűszerkezetes , mert nyáron  a hálózat  terhelése már így is  vetekszik a téli terheléssel.

 Kik használnak klímát ?

 Elsősorban az eleve rosszul szigetelt téglalakások lakói, de ők is csak a lakásuk bizonyos részeit klímázzák be.

 Egy jól szigetelt megfelelő tömegű  , földszintes  tégla ház lakása  megvan klíma nélkül. Ügyesen tudatosan kell szellőztetni.

 A könnyűszerkezetes házak meg úgy e általában nem emeletesek.

 Emeletes házakba pedig igy is úgyis kell ... jó ha van klíma.

Nagyon sok építész sulykolja a laikusok fejébe, hogy a fűtés szempontjából jelentősége van az épületszerkezet hőtartásának, mert az csökkenti a felfűtési és lehűlési ciklus miatti kellemetlen hőérzetet. Sajnos nem teszi hozzá, hogy ilyen változó hőmérsékletű fűtés pl. szilárd tüzelésű kályháknál, kazánoknál alakul ki. Az olyan fűtési módnál, ahol biztosítható a folyamatosság, ott nincs szükség nehéz szerkezetekre, hőtároló tömegre.

Mindenki számára egyértelmű, ha a helyiség hőmérsékleti igénye szerint vezérelem a fűtést, és mindig csak a szükséges hőmennyiséget állítom elő, az mindennél gazdaságosabb.

Korszerű fűtési módnál, ahol a helyiség fél Celsius-fokos hőmérséklet-különbségére is reagál a fűtés, nincs szükség hőtárolásra. A nehéz, súlyos épületszerkezetek helyett olyanra van szükség, melyek megakadályozzák a helyiség hőveszteségét. Mivel a könnyűszerkezetnek a legtöbb esetben kétszer olyan jó a hőszigetelése mint a hagyományos téglafalnak, ezért nem csak a helyiségből kifelé áramló hő útját zárja le, hanem nyáron fordítva is, a befelé igyekvő magas hőmérsékletnek is az útját állja.