Kicsit pontosítanám a kört:
Az elektronikus zene alapja, az elektronikusan generált hangok, és azok elektronikus úton való feldolgozása. De nem zárható ki pl. hangalapként a mikrofonnal felvett természetes hangok használata sem. Ugyanakkor ez a zene nem törekszik a hagyományos zene dallam, hangnemek, ütemekre bontás évszázadok óta bevált szokásával, de nem is zárja ki teljesen ezeknek - nem hangsúlyos - alkotói elemként való felhasználását. Számos határterület létezik, különösen a progresszív zenei irányzatok területén.
Jómagam szívesen belevenném pl. Robert Fripp Soundscape-jeit, különösen amelyekben a tonalitás nem jelenik meg (két példa): https://www.youtube.com/watch?v=vO7fHtO2Oag&list=PLmohcUJyiK_0npYLJQHrllWsCUPXBy5xn&index=3 https://www.youtube.com/watch?v=egAzB-jusQ4&index=7&list=PLmohcUJyiK_0npYLJQHrllWsCUPXBy5xn
De pl. elgondolkodtató a "Zweistein" lemezek tartalma is, hogy ideillik-e: https://www.youtube.com/watch?v=y-24j8G4AjQ https://www.youtube.com/watch?v=UCsUBVR7yZo
Külön érdekesség az alkotói folyamatok eszközeinek tanulmányozása, mind a rendelkezésre álló elektronikus eszközök, mind a komponálás elméleti, fizikai elveinek szempontjából.
Eszközként anno különböző jelalakú (szinusz, háromszög, négyszög, impulzus, fűrész, zaj) jelgenerátorokat, összeadó, szorzó (ringmodulátor), integráló, késleltető, szűrő, burkológörbe, stb. áramköröket, vagy azok számítógépes szimulációját használtak. A hangskálák lehettek a szabványos 12 fokú mellett, bármely más fokszámúak is (az oktávon belül), vagy a felhangok sorozata, vagy bármi egyéb előre kitervelt rendszer. A zenei történéseket - nem kötelezően - rövidebb, hosszabb szünetek tagolták.
Egy tipikus alkotói példa (talán közismert): https://www.youtube.com/watch?v=dddh7l5_3I4
|