I. Akkor először is tisztázzuk, mi is az a fogalom, hogy kazánhatásfok ?
Nagyon leegyszerűsítve: a kazánba bevitt tüzelőanyagból kinyert hő osztva az elméletileg kinyerhető hő mennyiségével (bármilyen mértékegységben kifejezve) x 100 = %-ban kifejezett kazánhatásfok.
II. Éves hatásfok. Mi is az ?
Az éves hatásfok az tulajdonképpen a követketkező: a fűtési idény alatt a fűtési rendszerbe belepumpált energia mennyisége, osztva az elméletileg számított szükséges- és elegendő energiamennyiséggel x 100 = %-ban kifejezett éves hatásfok.
Ezt ugye legtöbbször csak számolni tudjuk, de ha pl. ismerjük az elfogyasztott fűtőgáz mennyiségét, akkor már "csak" kalkulálnunk kell. De mivel az épületek fizikailag megfoghatók, tehát ki is számolhatjuk a teljesítmény igényét, majd az éves átlaghőmérsékletek ismeretében az elméletileg szükséges és elegendő mennyiségű energia is megsaccolható. Ezt az értéket kell szembeállítani a ténylegesen felhasználttal... Kicsit macerásnak hangzik, de azért nem lehetetlen dolog.
Lássuk, mi a gyakorlat a régi típusú fűtési rendszereknél:
Egy gáz vagy olaj fűtőberendezés éves hatásfoka vezérlés esetén (ilyen pl. egy szobatermosztátról vezérelt kazán) az elérhető elméleti 100 % helyett lehet, hogy csak 20 % !!!!
No, szóval az éves hatásfok akkor miért is ilyen kicsi ? Gondold végig, hogy szobatermosztátos vezérlés esetén mi is történik?
- Egyik lehetséges esetben elindul a kazán szivattyúja, bekapcsol a gázégő, és mindaddig így marad a dolog, amíg a szobatermosztát azt nem modja, hogy állj. Így működnek az ún. "etázsfűtések". Ezzel semmi gond nincs, ha a méretezési hőmérsékletek közelében van a kinti (mínusz), és a szobahőmérséklet, szinte folyamatosan megy a szivattyú, veszteség alig lesz. De mi van, ha a külső hőmérséklet nem -15C fok, hanem mondjuk -5 - +5C fok. Ez, ha belegondolsz, nálunk a fűtési szezonra eléggé jellemző. Nos, ekkor a kazán máris túlméretezettnek számít, azaz rendszeresen meg fog állni a szivattyú, elindul-megáll, és így tovább. Ekkor máris tapasztalhatjuk a hatásfokromlást! A gyakori ki-, bekapcsolástól a kémény épp csak kezd felmelegedni, máris leáll a kazán, a kémény pedig kihűl, pocsékba megy egy adag hő. Minél melegebb kint az idő, annál rosszabb a helyzet. Az éves hatásfok így tud leromlani 100-ról 20 %-ra!!!
- Másik megszokott megoldás, akár gáz-, akár olajtüzelésről van szó, hogy a szivattyú jár folyamatosan (ez a szerencsésebb megoldás), és az égőt indítja a szobatermosztát. Vagy egyszerre indítja és állítja le az égőt és a szivattyút. Ebben az esetben is nagyon le tud romlani az éves fűtési hatásfok ! Ilyen rendszereknél tipikusan a kazán az épület földszintjén vagy pincéjében van elhelyezve, és a legrégebbi metodika szerint jó vastag csövekkel van szerelve, hogy gravitációsan is elketyegjen. Még ez a legoptimálisabb eset, bár nem mindegy, hogy a radiátorok előtt van-e termofejes szelep, vagy nincs.
Ez az éves hatásfok azt jelenti, a péntárcádra lefordítva, hogy 3-5-ször többet költesz fűtésre, mint ami szükséges és elégséges lenne.
Bármelyik villanykazánnál a hatásfok közel 100%, független az időjárástól, (nincs kémény)
|
