Keresés

Elzász 1633 és 1681 közt lett francia terület. Először 1633-ban foglalták el a tartományt, 1648-ban a vesztfáliai békében megkapták a Habsburg birtokokat, a többi részt XIV. Lajos mindenféle kétes jogcímeken foglalta el egyenként,

1681-ben Strassburg volt az utolsó amit elfoglalt, ez volt a reunios politika, ezeket a foglalásokat megerősítette a 1697-es Rijswijki és a 1714-es Rastatti béke is. 1815-ben is elismerte francia területnek a párizsi béke.

1870-ben Poroszország visszafoglalta Elzászt és Lotharingia felét és 1871-ben a frankfurti béke elismerte Németország részének Elzász-Lotharingiát. Az első világháború elvesztése után újra francia terület lett 1940-ig, azután német 1945-ig, azóta francia terület.

Lotharingiában az első veszteség még 1552-ben következett be, ekkor II.Henrik elfoglalta ott Metz,Toul és Verdun püspökségek területét.

Lotharingia egész területe először a harmincéves háború idején 1632-ben került francia megszállás alá, 1661-ig tartott. 1661 és 1670 közt újra független, azután 1697-ig francia megszállás alá került.

1702 és 1714 közt újra francia csapatok szállták meg, de jogilag független maradt.

1735-ben Ferenc Lotharingia hercege aki Mária Terézia későbbi magyar királynő férje lett, lemondott a hercegségről a franciák javára, akik cserében elismerték hogy Mária Terézia jogos örököse Habsburg Károly osztrák császárnak.

Az új herceg Leszczynski volt lengyel király lett, XV. Lajos francia király apósa, amikor meghalt 1766-ban, Lotharingia francia terület lett.

Luxemburg a francia forradalom idején szakadt el a birodalomtól, amikor a franciák megszállták és Franciaországhoz csatolták, 1815-ben önálló nagyhercegség lett, de a Német Szövetség része. 1839-ben a londoni szerződés elismerte teljesen független államnak, de 1842-ben a német vámszövetség tagjai lettek. 1918-ban felmondták a vámuniót és ezzel megszűnt minden jogi kapcsolat.