Luther mint a német történelem meghatározója
Paul Johnson: A kereszténység története. 1546 megindulnak a vallásháborúk, amelyek aztán eltartanak csaknem pontosan 100 évig. 1648-ban a Westfáliai békével zár az ökdöklések és a vérontás sorozata. Luther ugy hal meg, hogy egy vérben gázoló, szátszakitott Europát hagy maga után.
Luthertől a holokausztig
Luther: A zsidókról és hazugságaikról
„Luther Márton arcképe világszerte több holokauszt múzeumban kiemelt helyen látható, mint aki írásaival egyik megalapozója volt a 20. századi vészkorszaknak. Ma már egyre több evangélikus szerző is elismeri, hogy a reformátor nemcsak teológiai alapon bírálta a zsidókat, hanem több műve tudományos mércével is antiszemita tartalmú. Luther azonban ennél messzebbre ment: rasszista főművében a zsidó kérdés végső megoldását a zsidómentes (Judenrein) Németországban, sőt a keresztény hitnek ellenszegülő zsidók kiirtásában látta.”
Itt emlitve volt Wagner, aki maga is közismert antiszemita volt. A Lutheri elvek végigkisérik a német történelmet. Itt emlitettük Cosima Liszt-et mint Bayreuth megalapozóját. Személyesen nem fogadta az ifju Hitlert, de neki sikerült ennek ellenére összebarátkozni Richard Wagner leszármazottjaival ami kulturális történelmi alapot teremtett a náci mozgalomnak.
Liszt Ferencet is megvádolták antiszemitizmussal. Ma is gyakran idéznek tőle. De fontos tudnunk, hogy Liszt maga egy cikkben tiltakozott minden neki tulajdonitott antiszemita tétel ellen. Az igazság, hogy Liszt „felesége” Carolyne Wittgenstein Liszt tudta nélkül jelentette meg Párizsban a Cigányzenéről irott könyvét, amit Wittgenstein hercegnő Liszt tudta és beleegyezése nélkül megtüzdelt antijudaista tételekkel.
Párt téttel Luther könyvéből, ami aztán meghatározta a 19. századi német antiszemitizmust és végül a legbrutálisabb népirtáshoz vezetett.
„Ők a mi súlyos terhünk, csapásunk, pestisünk, elviselhetetlen csapások országunk számára”
„A nap soha nem sütött náluk vérszomjasabb népre, akik azt képzelik magukról, hogy Isten népe, akik arra lettek rendeltetve, és azt a parancsot kapták, hogy öljék és mészárolják a pogányokat.”
„a mai napig nem tudjuk, hogy milyen ördög hozta őket ide. … Fogva tartanak bennünket, keresztényeket a saját országunkban. Orcánk verítékével dolgoztatnak bennünket, hogy vagyont gyűjtsenek, miközben léhán üldögélnek kályháik mögött, szellentgetés közben tömik magukat, luxusban és kényelemben élnek a mi javainkból, amelyekért olyan keményen megdolgoztunk. … Ők a mesterek, mi pedig a szolgáik vagyunk, a javainkkal, verítékünkkel és munkánkkal”
1541-re, zsidóellenes gyűlölete ekkor már olyan mély, hogy még legnagyobb ellenfelét, az őt birodalmi átokkal sújtó, katolikus V. Károly császárt is megdicséri, hogy kiűzte a zsidókat Spanyolországból, a „viperák legfőbb fészkéből”.
„Mi keresztények dolgozunk, ők élősködnek, mi a munka alapú társadalmat építjük, ők a pénzvilág urai”.
„Ha ti urak és hercegek nem tiltjátok meg törvény által az ilyen uzsorásoknak a nyilvános utak használatát, egy nap majd gárdák állnak fel ellenük, miután ebből a könyvből megismerték a zsidók igazi természetét, és felismerték azt, hogyan kell bánni velük, ahelyett, hogy védelmeznék őket.”
„Ha meg akarok keresztelni egy zsidót, elviszem őt az Elba hídjára, követ kötök a nyakába, a mélybe lököm, és azt mondom: „Megkeresztellek Ábrahám nevében!” (D. Martin Luthers Werke. Kritische Gesamtausgabe, Abteilung 2: Tischreden, Weimar 1912ff., Nr. 1795)
„Mit tegyünk mi keresztények, ezzel az elvetett és kárhozatra ítélt néppel, a zsidókkal? Közöttünk élnek, ezért nem vagyunk kötelesek eltűrni viselkedésüket most, hogy tudomásunk van hazugságukról, gyalázkodásukról és istenkáromlásukról. Ha megtesszük, részesei leszünk hazugságaiknak, átkozódásuknak és istenkáromlásuknak. ... Jó orvoshoz hasonlóan kell cselekednünk, aki, amikor elkezdődött az üszkösödés, irgalom nélkül elkezdi vágni, fűrészelni és égetni a húst, az ereket, a csontokat és velőt. Ilyen eljárást kell követni ebben az esetben is.”
"És égetni a húst"......
|
