Keresés

Persze csak a jegyzett, igazi gazdaságtörténészeknek :)

Szerintem az 1939-es nem volt az, de itt tényleg az a kérdés, hogy mikortól számítható annak. Egy adat hozzá: iparágak részesedése a nettó ipari termelésből a németeknél, fegyvergyártás: 

1939:9  1940:16  1941:16  1942:22  1943:31 1944:40% (A.S.Milward: Háború, gazdaság.. 100.o)

Különösen érdekes az 1939-1941-es időszak, hogy pl ezalatt évi 28-29% volt a fogyasztási cikk gyártás. 

A gözkieresztés ciklikus volt a villámháborús stratégia miatt. Felpörgés a hadjáratra készülés miatt, tartva azalatt ill. az elveszett anyagok pótlásának idejére, majd visszaesés ill. átállás más prioritásokra. Az igazán durva az, hogy annyira könnyű győzelemnek látszott a SZU hadjárat, hogy igazán már nyáron-ősszel sem pörögtek, az utolsó negyedévben meg drasztikusan meg is vágják a termelést, aztán beüt Moszkva...

Max. villámháborús hadigazdaságnak szokták nevezni az 1939-1941-es időszakot, de sokan még ezt is vitatják, hiszen annak alapfeltétele - a háború előtti teljes felpörgetés - nem valósult meg. 

Összegezve a nálam sokkal szakavatottab gazdtörisek között sincs egységes álláspont, így a további vitát is meghagyom nekik :)

Semmi érdemiről nem maradtál le...

Nevezni nevezhetjük 39-től is hadigazdaságnak - csak kíváncsi lennék, hogy pl. a katonai kiadás hány GDP százalékától mondjuk azt, hogy ez vagy az hadigazdaság... vagy hogyan határozzuk meg a fogalmat? A totális hadigazdaságot egyszerű: az emberek létfenntartása és az államgépezet működőképességének megőrzésén kívül minden erőforrást alárendelünk a katonai termelésnek.

na de ezek inkább csak költői kérdések voltak :)

A lényeg, hogy a németek a nyugati győzelem után kieresztették a gőzt. Szociális / politikai okokból sokkal kisebb erőfeszítést tettek a haditermelés terén, mint amire képes lett volna a birodalom. Ez az álláspontom lényege. Speer zseniálisan felpörgette a totális hadigazdaságot, de már késő volt.