Keresés

"És, bár nem te írtad a rosszízű megjegyzést az ELMŰ-sök sok kedvezményéről (ez volt az egyetlen), akkor a kedvezményes tarifa meg 38 fillér volt, ami nem volt a 40-hez képest olyan nagy irigységre érdemes. "

Nem irigyeltem én sem őket, mert voltak más munkahelyek is ahol a dolgozóknak valamilyen módon kedveztek.

Viszont arra is emlékszem, hogy 85 ben a 3 x 10 A nappali tarifáért 6600-Ft HFH-t kellett fizetnem és amikor azt 3 x 16 A re szerettem volna bővíteni akkor még 12 000 et  kellett volna ráfizetnem.

Erre egy nagyon rendes, elműs ügyfél szolgálatos hölgy azt tanácsolta, hogy a kétszintes épületünkben inkább alakítsak ki még egy mérőhelyet további 3 x 10 A re és ezekre pluszban is megadták a B tarifát díjmentesen.

A "precíz emlékezőképesség kedvéért", - anélkül, hogy irigyeljem - azért arra is emlékszem, hogy egyik elműs ismerősömnek 3 x 30 A es automatái voltak a mérőhelyen az akkori 120 000 -res díj helyett szinte ingyen. 

Az az ár inkább a hatvanas években volt.

 Volt olyan   megoldás is, hogy az első  50kWóra nagyon drága volt, majd az után csökkent. A keveset fogyasztók ' adója '.

Hát csak a precíz emlékezőképesség kedvéért, a 70-esekben rengeteg cserépkályhafűtés létesült, a munkáltatótól függetlenül, mivel a nappali áram 40 fillér volt, az éjszakai meg 30, gyakorlatilag szinte mindegy volt.

És, bár nem te írtad a rosszízű megjegyzést az ELMŰ-sök sok kedvezményéről (ez volt az egyetlen), akkor a kedvezményes tarifa meg 38 fillér volt, ami nem volt a 40-hez képest olyan nagy irigységre érdemes. 

Később volt jobb is a helyzet, de aztán a szocialista kormányok elkezdték faragni ezt is, ahol gáz van, ott az ELMŰs is gázzal fűt. 

Igazából ilyenről még nem hallottam, mert a hőtárolós kályha lényege az, hogy a zömében éjszakai időszakban a hőszigetelt térben, felfűtött magnezitbetétek hőjét a fűtendő térbe kifújja egy ventilátorral.

Volt olyan ismerősöm, akinek villanyfűtésű cserépkályhája volt, csak ő még a B 1 tarifánál is olcsóbban kapta az áramot éjjel, nappal, mert ELMŰ dolgozó volt.