Mintha elveszett volna a topic (eredeti) értelme…
Itt ugye egy feladat volt, a gondolkodasra, a kreativ gondolkodasra- amire e fennti eszreveteled törtent.
En ugy gondolom hogy a mathematika nagyobb reszt gondolkodas, es egy müveszet is -habar a mi mai kulturkörünkben nincs a mathematika mint müveszet elismerve- es egy jo mathematikai ötletben en esztetikat es tisztasagot is erzek.
Nincs a mathematikanak un kreativ, jatekos oldala? Dehogynem.
Az antik görögöknel ugye a mathemathika a philosophiaba epült be meg, nem volt önallo tudomanyag.
Nekem az ötlet a mathematika törtenelmenek topikban valo megirasahoz itt jött az ötlet, amikor röviden Ptolemaeus müveröl irtam >
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9236288
# 18:
„Talan altalanosan felelevenitenek, megemlitenek egy köztudott dolgot: az antik idök utan jött az un sötet közepkor, amikor sok eredeti latin-görög iras meg lett semmisitve, vagy elveszett, egyes ma alapot kepezö irasok, mint pl Ptolemaeus Geographike Hyphegesis-a,
-mely a modern terkepeszet alapjat kepezi ma is, mivel a rendszere alapban müködik- is elveszettnek tünt, Constantinopolis-on keresztül került elö, amikor Maximos Planudes 1300-ban utalast talat arra hogy a mü letezik, ezt követöen szisztematikusan keresett utanna, es egyet talalt is. Nagy valoszinüseggel csak szöveget, es maga Planudes Ptolemaeus adatai alapjan a vilagterkepet keszitette, de hogy eljusson ez Romaban ahhoz majdnem ujabb szaz ev kellett, mivel a romai Birodalom 5. szazadi felosztasa -kelet/nyugat- utan mindket terület egyre jobban egymastol elidegenült, elkülünült, eltavolodott, igy nyugaton Romaban, Italiaban lassan elfelejtettek a görög nyelvet, mely az antik idök ota az un Lingua Franca (specialisan különösen a tudosoknak) volt, es a görögök meg mar nem beszeltek latinul, igy a kulturalis csere gyakorlatilag megszünt.
Ez csak akkor valtozott meg, amikor a 14. szazadban az oszmanok Constantinopolis-t ostromlottak, igy követeket segitsegert Romaba küldtek -eredmeny nelkül, es haza kellett nekik terni-, de Roma egy küldött, a tudos Manuel Chrysoloras egy maradando benyomast hagyott az italiai korai humanistakban. Igy az italiai korai humanistak elkezdtek a korai latin irasokat ujbol felfedezni, es nemsokara biztosnak tünt, hogy a romai irok görög mintakra hivatkoztak, de mivel mar senki sem uralta a görög nyelvet, igy ezek a görög nyelven irot antik tudasanyagok nyelvismeret hianyaban el voltak nekik zarva mindaddig, amig azokat nem tudtak olvasni. Chrysoloras az italiai tartozkodasa alatt nehany tudosnak görög nyelvoktatast vegzett, aminek hamar hire lett, igy az abban az idöben a korai humanizmus fellegvaranak szammito Firenzeben az akkori humanista kancellar Coluccio Salutati eldöntötte, hogy Chrysoloras-t mint görög nyelvtanar Firenzebe hozatja, Chrysoloras az oszmanok alltal ostromlott varosban meghivast elfogadta, es a csomagjaban a Geographia egy peldanyval utrakelt Firenzebe. Nemsokara ezt követöene annak lett egy latin forditasa, a korai humanistak teljesen föl voltak buzdulva, es teljesen magukat az antikra fixaltak, a reneszanszban atvettek a hibakat is Ptolemaeiustol a vilag abrazolasanal, mert a vilagot exakt az antiknak megfelelöen akartak abrazolni, es nem vettek figyelembe a felfedezesek (pl a 13-szazadi Marco Polo-i utazas ismereteit Azsia abrazolasanal) alapjan letrejött uj ismereteket a Vilag abrazolasanal.
A 15. szazad masodik feleben indult meg Prolemaeus adatainak kritikus vizsgalata, es ezzel egyidöben tudatosodott az, hogy a ptolemaosi-rendszer az igazi hagyatek a terkep keszitesnel (marmint a vagy 8000 nevezett hely, folyo, hegyseg, stb- mellett).- …“
Ptolemaeus munkassaga ram nagy hatassal volt es van is, peldaul nem regen olvastam egy nem regi szakanyagot, amiben uj Hinweis/utalas talalas van P. - nak a terkepkonstrukciojara a Geographike H.-ban. Erröl is majd be fogok itt szamolni kesöbb.
Es ugye fönnt emlitve lett tölem pl Marco Polo, es peldaul a földrajz törtenelmehez, törtenetehez is tartoznak az un Periplus es Itinerare, vagyis az irodalmi olyan müvek, melyek reszletes utazasi beszamolok voltak helyek-orszagok-területek leirasaval, legtöbbször itt csak egy felsorolas volt egy kereskedelmi utvonalon egymast követö varosokrol, kikötökröl, ahol többe-kevesbe megbizhato adatok voltak a tavolsagokra-es iranyokra, a legismertebb antik Itinerar az un Tabula Peutingeria.
Miert emlitem ezt? Miert tertem ki erre most?
Mert a mathematika nem öncelu, nem (csak) az hogy 2+2 mindenfele köntextus es barmihez alapban valo kapcsolodas nelkül összeadjak, hanem a mathematika (majd) minden esetben egy konkretan meglevö -szavakkal/gondolatokkal megfogalmazott- feladat magoldasa soran van alkalmazva.
Nekem ez az allaspontom.
Ebböl az iranybol szeretnem a mathematika törtenelmet, törtenetet megküzeliteni, de lehet itt -aki ezt szeretne- valakinek egyszerüen önmagaban csak egy kronologiai sorrendet kulturak csoportositasaban fölsorolni, es mar egyetlen egy bejegyzestartalomban el is van a tema intezve.
Nalam nem megy ez az en megközelitesi modom miatt.
De öszinten szivesen veszem, ha ide barki betesz egy kronologiat, es aki nem lat a mathematikaban egy müveszetet, egy jo mathematikai ötletben esztetikat, tisztasagot, az a kronologia utan be sem fog a topikban kukucskalni, mert a mathematikaval szemben allitott igenye tökeletesen a kronologiai fölsorolassal ki lesz elegitve.
Azt hiszem hogy ilyen csak un kronologia szeretök- eleg sokan lehetnek.
Talan tenyleg valaki levehetne rolam a kronologia megirasanak a kötelezettseget hamar itt, es betehetne egyet ide, akkor tudnek a magam kis -egyelöre csak- ratapogato modszerevel a mathematika törtenelmehez, törtenetehez magam közeliteni.
PS.: annak a feladatnak amit ide betettem, megitelesem szerint itt nagyon jo helye van, legalabbis az en felfogasom szerint hogy a mathemaika mi, es most nem gondolok a feladat eszközkent valo hasznalatara.
Szivelyes üdvözlettel: Futokutya nick |
