Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2017-12-06 08:24:54 10

peldaul indiai

 

Egyelöre en is tapogatodzok a topik  felepitesenek a modszertanara, igy ma inkabb egy kis kedvet csinalnek a fejben törtenö szamolashoz, es ehhez nagyon alkalmas arrol egy kicsit irni, hogy peldaul  az indiaiak

 

hogyan, milyen modszerrel  szoroztak.

 

 

Ennek a bemutatasahoz veszem a klassikus peldat itt, es mivel meg nem jöttem ra hogy a szokasos mathematikai jeleket stb-ket az ubuntun hogy irjam, hasznalom most kivetelesen  a betüt/szot  (nem hasznalom az x-et, mert az kesöbb esetleg zavaro lenne), tehat>

 

(alapban a tizes szamrendszerben kell gondolkozni)

 

 

996  szorozva  885  = ?

 

Az indiaiak a következö keppen oldottak meg a feladatot:

 

 

 

1. lepes: a  996-ot - kiegeszitettek 1000-re, amihez 4 kell, ezt a 4-et levontak a 885-böl, es a kijött szam volt a megoldas elsö resze, tehat >

 

996 szorozva 885 = 881

 

 

 

2. lepesben most a 885-öt egeszitettek ki 1000-re, amihez 115 kell, es most egyszerüen a ket szamot ami a kiegeszitesnel alkalmazva lett, - összeszoroztak, vagyis: 4 szorozva 115-el, ami = 460, es a kapott szamot hozzairtak a 881-hez.

 

A vegeredmeny tehat: 996 szorozva 885  =  881460

 

 

A rendszer müködik termeszetesen minden esetben, ha 88-at veszünk es a 97-el szorozzuk, akkor a megoldas elsö resze (itt 100-ra egeszitünk, ami a 88-nal 12, es  itt a 12-öt kell a 97-böl levonnunk): 85 jön ki eddig, es a masodik lepesben a 97 kiegeszitesekent 100-ra kapott 3-at szorozzuk a 12-vel, ami 36, a megoldas tehat: 8536.

 

Vagy: het  szorozva nyolccal (no, itt mar mindenkiben az elemi föleled a szorzotabla bamagolasaval :-) az ugye 56, de a modszer alapban a fönti,  7 a  10-re valo kiegeszitesenel kapunk 3-at, azt levonjuk a 8-bol, az eredmeny elsö resze tehat az 5, 8  a 10-re valo kiegeszitesehez ugye 2 kell, 3  szorozva 2-vel  az meg 6, tehat igy jött ki az 56.

 

 

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2017-12-05 19:46:11 7

""A topiknyitó is érzi ezt, mikor úgy fogalmaz: "de talan rajtam kivül ez senkit sem erdekel". "

 

Elöször is Mindenki fele aki itt  mar irt egy szivelyes hallo tölem, es ja, van bennem egy kis szivfajdalom a temaban, mivel engem a mathematika, annak törtenelme lenyügöz, talan abbol az okbol is amit vörösvari megemlit.

A Töled betett idezet igy folytatodik >

Abu Kamil el-Misri a szamolomüveszet ritkasagairol szolo könyvet nagyszerünek tartom ...“

Talan egy kicsit megis erröl most:

en elöször nemet -Svajcban megjelenö- forditasban olvastam ezt, de heberben is meg van, meg termeszetesen  latinban is, es valoszinü hogy amit most irok azt syrius nagyon ismeri, es örömmel vennem ha valaki ha valamire nem jol emlekszem, kijavitana vagy kiegeszitene az irottakat.

Az irasban Shodja B. Aslam, ismert az Abu Kamil nev alatt „beszel“, es irja hogy ismer egy különös fajta szamolast, mely az elökelök es nem elökelök, a tudosok es tudatlanok között cirkulal, amit ezek  ujnak es szepnek tartanak, egyik kerdezi a masikat (a feladat megoldasara), majd neki egy pontatlan, csak feltetelezö valasz lesz adva, ezek utan „en“ (< Abu Kamil) minden egyes feladatra egy egyetlen valasszal valaszolok, ha nem letezik masik, de sürün van egy feladatnak kettö, harom, negy vagy több valasza, avagy egy valasz adas lehetettlen volt.
Igen, es „nekem“  meg egy feladatot sikerült is megoldanom, aminek en nagyon sok megoldasat talaltam, en vizsgaltam a dolgot alaposan, es 2676 jo megoldast talaltam. (Megj.: az eredetiben 2696 szerepel, de az arab beszednel a hetven es kilencven könnyen összecserelhetö.)

A csodalkozasom nagy volt itt, es en a tapasztalatot szereztem, ha en erröl a felfedezesröl meselek, akkor  ram lett csodalkozva es keptelennek tartottak engem, vagy akik engem nem ismertek, egy hamis gyanut kepeztek velem szemben, igy elhataroztam erröl a szamolasi modrol egy könyvet irni, hogy megkönnyitsem es  ezaltal közelebb vigyem ezt a „kezelesi modot“… , es en meg fogom magyarazni a feladatoknak a megoldasat  -amiknek csak egy, es olyanoknak melyeknek egyaltalan nincs megoldasuk- egy biztos eljaras segitsegevel, ahhoz a feladathoz amire en azt mondtam hogy 2676 megoldas van, es ezutan a gyanuk es feltetelezesek el fognak tünni, es az en kimondasaim meg lesznek erösitve, es az igazsag elö fog tünni. Az ilyenfajta szamolashoz a következö feladat tartozik ...


Es most jön az un  madar-feladat:

 

Egy/1 kacsa (vasarlas) 5 Drachmaert, 20 vereb 1 Drachmaert, egy tyuk 1 Drachmaert es több hasonlo; neked 100 Drachma -vagy több vagy kevesebb- adva, es neked mondva van: vasarolj  magadnak ezert  100 egesz madarat -avagy többet vagy kevesebbet- ebböl a különfele fajtakbol;  a valasz ilyen vagy hasonlo feladatoknal neked abban van, hogy te mondod: a kacsabol ennyi, a verebekböl ilyen sok, a csirkekböl amannyi (termeszetesen) egeszek, tört/töres nelkül, ezert semmi fel, harmad, negyed satöbbi madar, es ha egy fajta tört kijön, akkor neked nem szabad  egy masik fajta törttel egyesiteni (hogy egy egeszet kapj).



De a kerdezönek szabad masik kerdest is feltennie, amiben peldaul mondja: ha neked 100 Drachmat -többet vagy kevesebbet- adtak, es neked mondva lett: oszd szet 100 -több vagy kevesebb szemely között, ferfiak, nök, fiuk stb között, es adj minden ferfinak ennyit, minden nönek annyit, minden fiunak amannyit stb, akkor mennyi ferfi, nö fiu stb van itt összesen?
Avagy mondva lett: vegyel ebböl kardot es landzsat avagy különfele hasonlo dolgokat, melyek semmi osztast nem engednek meg, ha ezutan a szama ezeknek a  fajtaknak ismert, es egy kard ennyibe kerül, egy landzsa annyiba, egy nyil amannyiba, akkor  mennyi darab van az egyes fajtakbol?

 

A fenti kerdescsoporthoz Abu Kamil 6 feladat-megoldas-kiserletkört csinalt, hogy kimondhato legyen hogy feladatkörönkent ennyi vagy annyi megoldas -vagy eppen  az megoldhatattlan-  van.

Engem ez a hat  feladatkör  annyira az olvasaskor  anno vonzott, szinte hipnotizalt, hogy a feladatkörökbe -mind a hatba- bele fogok  most menni (nem ma), es erinteni fogom hogy peldaul indiai hasonlo feladatok is leteznek, ahol felmerül/t hogy ki kire/mire tamaszkodott/tamaszkodhatott, avagy eppen nem.

Ez az többek között ami egy kicsit megkomplikalta/megkomplikalja   a mathematika törtenelmenek a megirasat.
(Ugye nem ok nelkül emlitettem Leibnitz-et meg Newtont sem ...)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!