A magam részéről Stefániát egyáltalán nem hibáztatom a pocsék házasságért. Igaz, Rudolfot se. Egyiküknek sem adatott meg a normális családi légkör, de ahogy Stefániával bántak a szülei, az döbbenet. Az nem nevelés volt, hanem idomítás.
Azért az milyen már, hogy az anyja fertőző betegeket látogat és bemászkál a lányaihoz, behurcolja a betegséget. Jó, tudom, egy királynénak kötelessége a reprezentálás, de mindennek van egy normális határa, csak hát Mária Henrietta nem volt egy "normális" ember. Lipót meg.... hagyjuk.
Egyszer, régebben írtam egy elemzés-félét amiben összehasonlítottam Stefániát Diana hercegnővel. Miközben kutattam utánuk, zavarba ejtő felismerésekre tettem szert. És akkor szilárdult meg bennem az a nézet is, hogy Stefánia semmire se vágyhatott jobban, mint egy épkézláb életre a saját szintjén. Csak hát ebben meg Rudolf nem volt partner, mert a repi munka neki is nyűg volt, mint az anyjának. Bár neki legalább volt értelmes elképzelése arról, hogy mivel lehetne inkább kitölteni azt az időt, amit erre fordít, ellentétben Sisivel, aki csak lébecolt és költekezett, és cserébe még azt is elvárta, hogy a nép hálás legyen, ha kegyeskedik megjelenni előttük.
|
