Keresés

Részletes keresés

Adelade Creative Commons License 2017-09-28 09:16:26 6490

Húúú, ez nagyon fura. Nekem is volt 2 ilyen műtétem, először a bal, majd a jobb lábamban. Az elsőnél kellett konzultálni az altatóorvossal, külön időpontban a műtét előtt pár nappal, rá 3 évre meg már egyáltalán nem.

Ahol én voltam, ott csak altatással csinálják ezt a fajta operációt, nem a csöves-tubusos lélegeztetővel, hanem "csak" gégemaszkkal. Tudni kell, hogy az altatásnak több variációja van, az egyik az injekcióba adott, rövid,  egyszerű műtétek, kb. max. 20 perc, aztán van a gégemaszkos és van ami a legnagyobb műtétekhez jár: a tubusos.

Ha gerincérzéstelenítésben végeznek egy műtétet, akkor is szoktak (vagy ha kérik) bódítást adni, amit sokak altatásnak vélnek.

 

Az arthoskopia önmagában egy különleges diagnosztikai módszer, amely alkalmas arra,  hogy a feltárt hibát egyúttal el is hárítsa. Tehát nem volt felesleges a műtét, ezzel a térdtükrözéssel látja pontosan, hogy van-e baj, és ha igen, mi az; ilyen pontossággal sem az ultrahang, sem az MRI nem tud képet adni a térded állapotáról.

 

Az sem különleges eset, hogy a műtét előtt közvetlenül már nem konzultál veled az orvos. Minek? A szakrendelésen megállapította, amit megállapított, kiírt műtétre, ennél többet már csak műtét  után tud mondani.

Utána sem mindig tudnak beszélni a beteggel, mert adott esetben (pl. az 1 naposaknál) még műthet, miközben te már akár el is mehetsz (közben a záró valahogy elkészül). Tehát nem egyedüli jelenség, hogy akkor nem  részletezett semmit, a kontrollon, varratszedésen már jobban rá tudsz kérdezni a részletekre és teendőkre.

 

Az altatóorvossal való "bírkózás" minimum meglepő, de ma már szinte semmin nem lehet csodálkozni.

 

 

A hozzászólás:
WH4ZZUUP Creative Commons License 2017-09-28 08:33:19 6489

Sziasztok,

 

Hozzáértő embertől kérnék tanácsot, de természetesen mindenki írhat. Szívesen fogadom.

Volt egy bal térd artroszkópiám, bizonyos kórház, orvos, nem említem (egyenlőre). 

Megállapították, hogy a medialis, az az a belső meniszkusz fel van válva. Vizsgálatok, stb.

Trauma volt nekem a műtét, ott kezdődik, hogy életemben a csuklóm volt eltörve, meg egy két ambuláns felületi sebészi bőr beavatkozás, meg egy kisebb orr műtét. Nem a világvége egyik se. De ez kikészített, pláne, hogy azzal kezdődött, hogy altatással szerettem volna, és a műtőben közölték, hogy kombinált, mondom a mi. Dpla fajta altatás, mire ők, nem.

Először bökünk, spinállal, aztán bealtatjuk. De mondom én altatva kértem. Jött arrogánsan az anesztes, ki voltam eddigre kötve, stb., hogy neki erre nincs ideje, ne szórakozzak, próbáltam e már a gerincest, mondom minden nap azzal kelek, meg hogy ne fárasszam, ne tököljünk, teljesen hazavágott a hozzáállása, közben persze kikötve, leszedálva kicsit, infúzióval, leborotvált lábbal, nem egy élmény az egész. Azt beletörődtem, pedig azt olvastam a beteg ellenére nem lehet alkalmazni a gerincérzéstelenítést. Majd mikor már hatott, kicsivel később emelték a lábam ezt még megnéztem aztán képszakadás, és a végén arra emlékszem, hogy mutatnak valamit a monitoron. 1 órát voltam bent édesapám szerint. Kissé sok. Majd pár óra szunya, felkeltem, kaptam sok infúziót, kibírtam becsülettel, pedig mondták, hogy 10-12 óra elég maximum, de én 24-et kibírtam fekve. Majd minden lecsengett, nővérek, trombózis elleni szuri hasba vágva..., reggel jött az orvosom, mondott egy sort, nem is nekem, hanem a zárójelentésbe rajzoló kollégának és ennyi volt, se előtte, se utána, nem beszélt a doki semmit velem. Leleteimet meg se nézte, pedig több, mint másfél hónapra kaptam időpontot és megnézhette volna megint. Nem is volt anesztes konzultáció, se műtős orvos konzultáció mondjuk egy héttel előtte, pedig kell állítólag.

 

Lényeg az eredmény: FELESLEGESEN MŰTÖTTEK MEG. Megállapították, hogy kicsi kopás van a térdkalácsomon belül, nudli és hogy rosszul diagnosztizáltak, mert olyan gond van, amivel semmit se kell kezdeni. De erre magamtól jöttem, rá, mert csak annyit mondtak, mikor megyek kapom a zárót, olvassam ki belőle. Ezt nem mondta senki a szemembe, se nővér, se orvos, senki. Sőt a záróban szinte semmi sincs, párom családjában van hozzáértő, ki volt akadva a zárón, állítólag, mindenféle gyógyszer, infúzió, gerincérzéstelenítés, kezelésnek rajta kell lennie, nekem van pár pecsét, meg egy 5 soros elemzés, ennyi.

Azt hittem ott ájulok el. Mikor rájöttünk családdal mi van.

 

Kérdésem lenne, mit tudok tenni? Ennyi? Megszadiznak, hazazavarnak másnap?

Legalább ajánlottak volna fel valami injekciót vagy valamit, talán az a legkevesebb, nekik ez kis műtét, szerintem azért nem.

 

Várom a kedves hozzászólókat. ÜDv, egy csalódott beteg.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!