Keresés

Igazad van! Ha jól van megépítve és minden jól sikerül, nincs "baki", akkor lehet tartós is egy ilyen ház. Viszont sajnos tény, hogy sokkal több a hibalehetőség és eleve a várható élettartam is egy téglával szemben.
Nálunk pl az eláztatás úgy sikerült, hogy volt ugyan 2 fólia is ami védte a szerkezetet az alap vízszigetelésen kívül, pontosabban azon és a hőszigetelés felett. Mégis a toldásoknál áteresztett, és a ház oldalán folyt le a víz. :) 

Én is valami ilyesmi megoldásra gondoltam, bár én megmerném kockáztatni azt is, hogy méterenként bontva alátámasztással se kell bajlódni. Megnyugtató mindenesetre, hogy csinált már valaki ilyet és működött!

Egyébként nem irigyellek, csak azért hogy volt lelkierőd ahhoz, hogy rendbe tedd azt a házat! :)

zöldeskék: bizony, szövegértelmezés! :) Nyilván lehetett volna még ez is fokozni, de nem volt indokolt(DNY-i fekvés, kis alapterület), szerintem bőven elfogadható az évi 40-50 ezer forintos fűtési költség egy 140 légköbméteres házra. Hiába csökkentem a fűtési költséget a felére, ha a megtérülési ideje a plusz szigetelésnek 20 év. Addigra már úgyis lesz valami jobb hőszigetelés és a hőszigetelési rendszert is érdemes lesz felújítani. 

Ha figyelmesen olvastál volna, még idézted is, akkor látnád, hogy pont ezt írja ő is: semmi extra szigetelés, ám így sem kellett agyonfűteni.

Dmitrij Petrovic: ha a rétegek megvannak, ahogy kell, akkor nem ázhat be. Ha csak a hagyományos kivitelezést is nézzük: Ugye a legalsó betonréteg a szerelőbeton, erre jön egy teljes vízszigetelés, az alapnál ezen vannak a talp gerendák, tehát alulról nem ázhat be.

Felülről pedig a vizes helységekben az aljzatbetonon szintén van legalább egy, kenhető, vagy jobb vízzáró réteg, mi felmegy az oldalfalakra is, elvileg onnan sem juthat be víz a gerendákhoz.

(Az aljzatbetonozásnál hogyan sikerült eláztatni? Ott már kellett lenni egy vízzáró fóliarétegnek, pont azért, hogy a friss betonból ne szivárogjon át a víz a hőszigeteléshez.)

És mivel nem 50-100 éve épült házakról beszélünk, elég valószínű, hogy korszerű, több rétegű alu-műanyag csövekkel szerelt a víz, azzal nem lesz egy ideig gond, hogy máshol csőtörésből ázzon az alap/aljzat. Pláne, ha nem toldozták szanaszét ordenáré módon. Ha itt valaki 40 éves használt fémcsöveket gányol be kender tömítéssel, akkor igen, lehet aggódni. Mi is azért csináltattuk meg a vízaknát, az órától meg a kafa műanyag csővel a bekötést, mert az előző, ugyan szintén műanyag cső feljött valahol két szoba között, de a ház ALATT valahol egy régi, eredetileg kerti csaphoz épült vascsőre kötötték rá. 

A gond ott van, mikor kilopnak/kihagynak dolgokat. Nálunk pl. csak a talpgerendák alatt volt csíkban vízszigetelés, egyébként sehol, tehát gyakorlatilag nem volt. A fél ház aljzatából a hőszigetelő réteg is hiányzott. Felülről a sarokkád alatt közvetlenül az aljzatbeton volt, mindenféle vízzáró réteg nélkül, tehát az aljzatbetonon keresztül mint a szivacson, folyt át a víz. Mert még fólia sem volt. Persze, hogy a fürdőszoba melletti gerendák rohadtak.

A cseréjük egyszerű volt, mivel ahogy írtam, lebontottuk az egész házat a vázig, tehát a szerelőbetonig minden fel és le lett szedve, a burkolat, a díszjellegű hőszigetelés, a gipszkarton, a szintén csak dísz hőszigetelés a falakból. Párazáró fólia sehol nem volt.

Csináltak egy ideiglenes alátámasztást a problémás helyeken aztán kicserélték a gerendákat. Azonban csak így lehet, máshogy nem.

Sajnos igaz az, hogy a könnyűszerkezetes ház rákfenéje a trehány vagy szétlopós kivitelezés. Itt nem csak a fűtésszámládon/nyári hőgután jelentkezik, ha kihagytak valamit. 

"Az azért nem semmi, a hőszigetelés vastagságához képest. 14 centi eps a falakon, 30 a födémbe és 8-8 centi a lábazaton illetve a padlóban. " 

 Semmi extra nincs ebben a hőszigetelésben.

 Ma már a jobb házaknál a külső falat 20 cm-rel, 

a födémet 35 cm-rel  szigetelik.

 A lábazatnál 10 cm ill. a  padlóban is legalább 15cm , de inkább 20 cm a jó hőszigettelés !