Megtanítalak kesztyűbe dudálni!
Mielőtt ezt a hozzászólást írtam volna, elképzelésem se volt, hogyan lehet kesztyűbe dudálni, de azóta a neten hatféle verziót is olvastam erről.
1.
A legelterjedtebb változat, hogy itt a kesztyű egy középkori kínzóeszköz, talán hüvelykszorító, akit ilyennel kezelésbe vettek, az jajgatott, vagyis dudált.
Hogy miért pont a hüvelykszorítóból lett szólás? Talán mert a tortúránál ez volt az első eszköz? Meg itt a talán mintha valami bizonytalanságot jelezne. Vagy létezett valami kesztyű formájú más kínzóeszkjöz is?
2.
A képen a szerencsétlen flótás*, éppen kesztyűbe dudál:
Igaz, nem duda, hanem szégyenfuvola, de ezt is hívták dudának is. (Flöte, Pfeife)
A rossz zenészt büntették így.
http://www.c3.hu/~magyarnyelv/14-3/Forgacs_2014-3.pdf
Adalékok a szerencsétlen flótás és a megtanítja kesztyűbe dudálni szólások eredetének kérdéséhez
3.
Mivel kesztyűbe dudálni nem lehet, a szólás arra utalna, hogy a lehetetlenre akarja megtanítani. De ha lehetetlen, miért akarja tanítani? Talán tanítaná, de a másik úgyse fogja felfogni??
http://www.nmi.hu/Nemzeti-Muvelodesi-Intezet-Komarom-Esztergom-Megyei-Irodaja/Megtanultunk-kesztyube-dudalni-Komlodon
Igaz, itt igazolták, hogy mégis lehet kesztyűbe dudálni.
4.
A bábjátékosoktól ered. Voltak olyan bábok, amikbe hangszer volt beépítve, ezzel valóban lehet kesztyűbe dudálni.
http://www.dudazenekar.hu/dok/kesztyube_dudalni_kz.pdf
5.
Székely (?) népmese, melyben a sárkány furulyázni szeretne.
http://civishir.hu/szerintem/megtanit-kesztyube-dudalni/0913184732
Ugyanezt Forgács (2.) is említi, hogy Németországban is több változatban ismert.
6.
Vagy valami egyéb? Vannak, akik erotikus tartalmat sejtenek ebben a szólásban, Forgács is szinte gúnyolódva emlegeti, hogy valakinek mindenről csak ez jut eszébe. (2. pontban)
Melyik lehet a valós megfejtés? Vagy egyik se, és egész más lenne az eredete?
*Szerencsétlen flótás: a legelterjedtebb magyarázat szerint Schiller: Ármány és szerelem című drámájának egyik szereplője. |