Huhh, micsoda megkönnyebbülés!
Két órája tartogattam a csendes óceánt a hólyagomban és az utolsó 10 percben már azt hittem, beleőrülök. Ráadásul minden ellenem játszott - a villamoson a velem szemben ülő nő a fél literes vizes üvegét döntögette jobbra-balra... és néztem ahogy a víz, locs--locs... Minden erőm kellett hozzá hogy száraz maradjak.
Tudom, indulás előtt pisiljek és ne igyak; de tehetek róla, hogy nem akartam, hogy a már megbontott dobozos Monster kárba vesszen? :) És, ahogy gyerekkorunkban is mondtuk "Induláskor nem kellett pisilnem, de most igen."
A boltban (nem akartam hazamenni és onnan a boltba vissza, gondoltam, erőt veszek magamon, bár annyira kellett, hogy már a kezeimet lábaim közé szorítva üvöltve rohantam volna haza ) hatalmas volt a sor és az előttem levő aprópénzezett.
A zebránál feszengve álltam, miközben járt a lábam rendesen - és nem akartam, de mégis egy helyben toporogtam.
Úgy kellett hogy már csobogó csapok hangját képzeltem be, akaratom ellenére, amitől persze majdnem eláztam.
A lift a legfelsőről jött le, lassan ment fel... Csak suttogtam "Gyerünk már! Gyerünk műr" miközben felváltva rugóztam egy helyben és már majdnem orromig emelve térdeim toporogtam.
A lakás üres volt, a táskámat elhajítottam ahova látta. És futottam kétrét görnyedve... Pólóm markoltam. Amint átléptem a mosdó küszöbét a hólyagom máris elkezdte kiereszteni a tartalmát, úgyhogy már csak 2-3 másodpercig bírtam - amíg letéptem magamról a bugyit és a nadrágot. A legdurvább pillanatok... Amikor tudod, hogy úgyis elcsordogál amit idáig nem engdehettél útnak - de még pár másodpercig uralkodni kell az ingereken... A világ legerősebb ingerein.
"óóóóhhh-óóóóhhh" nyögtem kínok közt... Majd a bugyi és a nadrág sem akadályozhatott csodás megkönnyebbülésemben... még le se ültem már elkezdett szivárogni én pedig csak tovább hallattam kínok között, reszketve, "ooohhh-ohhh". A combon a deszkához ért... egy perc néma csönd egy hang se hagyja el a torkom... majd a "psssssssss" hanggal együtt sóhajtok és "ááááááhhhhhhhhhhh" miközben kéjesen hátradőlök. És amíg eresztem - nagyon sokáig; megkönnyebbülten sóhajtozok "hú de kellett." "hú de jó"
Húúúú, így már tényleg mindjárt más!
Egy biztos, ha két perccel később érek haza, lenne egy újabb bepisilős sztorim. |