Keresés

Részletes keresés

Émile Creative Commons License 2017-07-02 14:18:43 273

"Az tűzre érzékenység érdekes, mert Én azt gondoltam volna, hogy erre a faszerkezet sokkal érzékenyebb."

 

 

Gondolom erre volt ez a reakció !

 

 

 "A fémszerkezet sokkal érzékenyebb a tűzzel szemben, ezért olyan burkolattal kell ellátni, amely megakadályozza a szerkezet idő előtti összerogyását. Külföldön ezeket az épületeket a tűzoltók pirossal jelölik, a tűzoltás során nem mehetnek be, kívülről próbálják oltani, hűteni a szerkezetet."

 

 

  fémszerkezet  az  majd mindig acél szerkezet.

 

 Nos igaza van az előtted szólónak, mert tény hogy  az acélszerkezet  előbb összeomlik  mint a faszerkezet. Az viszont egy más dolog, hogy a fa könnyebben  meggyullad

A hozzászólás:
aderka Creative Commons License 2017-06-25 11:39:12 272

Hát Én elsősorban az üzemben előre legyártott acélszerkezetre gondoltam.

 

Egy kivitelező oldalán a következő olvasható: 

"Az épület acélszerkezete tűzálló. Emellett kiemelkedően biztonságos, földrengés és viharálló. ÉMI alkalmassági vizsgával rendelkezik, ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerben készül, ami biztosítja a műszaki, minőségi biztonságot."

Én úgy gondolnám, ha egy kivitelező ÉMI alkalmassági vizsgával rendelkezik, akkor ezekkel a technológiai előírásokkal tisztában kell hogy legyen, és talán be is tartja tervezéskor. Legalábbis az ember ezt várná el.

Az tűzre érzékenység érdekes, mert Én azt gondoltam volna, hogy erre a faszerkezet sokkal érzékenyebb.

 

Előzmény:
makóról Creative Commons License 2017-06-23 10:32:42 271

Nagyon nehéz erre választ adni, hiszen fémvázas/acélvázas szerkezetet akarsz összehasonlítani egy faszerkezetessel. Ez az alma és a körte esete. Mindegyik könnyűszerkezetes. Azonban a faszerkezetesből számtalan a választék. Fémvázas/acélvázas szerkezetnél is meg kell különböztetni az üzemi vagy a helyszíni előregyártást a helyszíni kivitelezéstől.

Tudomásul kell venni, hogy a faszerkezetessel  szemben a fémszerkezet mindig hőhidas, a hőtágulását kezelni kell, mert deformációt okozhat, hanghatással járhat. A fémszerkezet sokkal érzékenyebb a tűzzel szemben, ezért olyan burkolattal kell ellátni, amely megakadályozza a szerkezet idő előtti összerogyását. Külföldön ezeket az épületeket a tűzoltók pirossal jelölik, a tűzoltás során nem mehetnek be, kívülről próbálják oltani, hűteni a szerkezetet.

A fémszerkezet építésénél szigorúan be kell tartani a technológiát. A felületvédelem sérülésére vezethető vissza a legtöbb építési hiba. Ennek megtalálása a takart szerkezetek esetében a legnehezebb. A hőszigetelőanyag alkotta burkot megszakító, abba ágyazott acéltartó korróziója miatti meghibásodásra csak akkor derül fény, ha az épületen megjelennek a szerkezeti repedések, esetleg törik, szakad a teherhordó szerkezet.

Szerencsére egyre több műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető követeli meg a gipszet tartalmazó anyag és a felületvédelemmel ellátott szerkezet közötti elválasztó réteget, ami külföldön már nem csak előírás, hanem természetes. Sajnos nálunk még nagyon sokan nem értik, hogy milyen kárt okozhat a gipszporos csavar.

A villanyszerelők is kezdenek odafigyelni az acélszerkezet okozta problémákra (áramütés, kóbor áram, feltöltődés, földelés, villámcsapás, stb.).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!