"Ha a 15-25 ezres adat igaz, akkor hatalmas hatökörség volt DN-okat építeni,"
Ezt azért így nem mondanám. A nagyhatalmi státusznak minden korban megvolt/megvan a maga státuszszimbóluma. Ahogy ma ez a nukleáris elrettentő erő, úgy a 20. század első felében ez a haditengerészeti erő nagysága és 1906 után azon belül is a dreadnoughtok birtoklása, illetve a saját, hazai gyártási kapacitás megléte volt.
A Monarchia, bár nem voltak gyarmatai, nagyhatalom volt, és túl a presztízs okokon, mivel Olaszország számított a fő ellenségének, nem tehette meg, hogy ne reagáljon az olasz dreadnought fejlesztési tervekre. Ez egyébként a partvédelmi doktrinát is azonnal zárójelbe tette, Montecuccoli vagy FF mondta a TEGETTHOFF osztály kapcsán, hogy a Monarchia immár Mediterrán hatalom. Nem véletlenül születtek meg a tervek 1913-ban a Földközi tengerre vonatkozó közös olasz-osztrák-magyar haditengerészeti fellépésre. Azt meg szerintem senki sem sejtette 1908-ban, amikor beindult az osztrák-magyar dreadnought program, hogy a majdani háborúban ezek a hajók végig a polai öbölben fognak tétlenül ringatózni a vízen.
És volt még egy aspektus is szerintem: több évtizedes elkeseredett küzdelem árán 1904 után végre megindult a flotta dinamikus fejlesztése (amiben nagy szerepe volt Ferenc Ferdinándnak). Szerintem egyetlen felelős haditengerészeti vezető, stratéga nem volt, aki ebben helyzetben azt mondta volna, hogy nekünk nem kellenek a legmodernebb hadihajók, mert ezzel megint a flottafejlesztést rekesztették volna meg.
|
