Keresés

Csak annyit, armchair general?

Értsd meg, hogy az általad említett pontok elérése, ott értékelhető károkozás az OMM flottája számára nem volt opció egyszerűen a kivitelezhetetlenség miatt. Ez ne kockázatvállalás, hanem egy biztos pusztulással járó öngyilkos hadművelet lett volna kétséges eredményért. Ne WW2-s technológiákból induljál ki. Elmagyarázom, hogy miért. Pola - Port Said 2400 km, 1300 tmf. A Tegetthoff-osztály hatótávolsága 10 comós sebesség mellett 4200 tmf volt, tehát ez belefér. Az 1300 tmf utat 10 csomós sebességgel 130 óra alatt teszik meg, ami 5 nap 10 óra. De ez csak az út. A bombázás és egy másik célpont elérése, bombázása további egy nap. Onnan az Otrantói-szoros elérése 920 tmf, vagyis négy napnál kicsit több. Ez azt jelenti, hogy ha a bombázás nem kezdődik meg a hadüzenet órájában, a hajórajnak kíséret nélkül (mert azok hatótávolsága nyilván nem volt ekkora, pl. Huszár-osztály 500 tmf)  5 napja lett volna elérni a szorost úgy, hogy nem ér ida a francia/angol flotta. Az antant pontosan tudta az OMM flotta állapotát, tudták volna, ha kifut, tehát a hadüzenet órájában a francia/angol flotta két napos úton belül lett volna a szorostól, ez erősen borítékolható.

Summa summarum egy ilyen raid nem lehett opció, hacsak nem mindent egy lapra föltéve el akarták volna veszteni a flotta nagy egyégeit. Hatalmas hatökör lett volna az a hadvezér, aki ebbe bele ment volna. Ez nem értelmes kockázat, hanem tipikusan egy "armchair general".

"Ezt a célt szolgálta a tengerészeti hírszerzés, valamint a tengeri és légi felderítés (hidroplánok, léghajók)."

A Monarchiának a háború kezdetén 22 hidroplánja volt, ebből 16 kiképzőgép. Minimális akciórádiusszal. Honnan üzemelteted azokat a Földközin?

"stratégiai jelentőségű volt a Szuezi-csatorna használhatósága a háború első heteiben, ami kockázatot, veszteséget is megér(t)."

Pont az ellenkezője, a háború első heteiben semmilyen jelentősége nem volt Szueznek, majd októberben amikor belépnek a törökök, és megindulnak az első csapatszállítások keletről lesz, augusztus elején még ott tartottunk, hogy sarlóvágással lenyomják a németek a franciákat, ősszel átcsoportosítanak keletre és együtt az oroszokat is megállítjuk-leverjük, teljesen marginális volt hogy ezalatt mi zajlik Egyiptom kikötőiben. Mire kiderült, hogy a háború elhúzódik és Szuez valóban fontos szerepet kap, már számunkra elérhetetlen volt. Ettől még persze lehettek volna ilyen diverziós tervek, szerintem egész egyszerűen távol állt a kor hadvezetőinek mentalitásától egy olyen akció, hogy még békeidőben semleges zászló alatt kereskedelmi hajóinkat robbantgassuk-süllyesszük el a potenciális ellenfelek kikötőinél. Később persze már nem lesznek ilyen finnyásak :)

Volt egyaltalan ilyen haditerv? Gyakorolta a flotta a nyilt tengeri szenvetelezest? Tudtommal egyedul az amerikaiak kiserleteztek vele. Mert csak ugy az ingujjbol eleg nehez ezt kirazni.

Elfelejtettem leírni, de gyújtóhajóra meg a kikötő bejáratánál teherhajó elsüllyesztésre gondoltam a lövetésen (kikötő és csatorna berendezések rombolása). Nem véletlenül említettem ezt a célpontot, stratégiai jelentőségű volt a Szuezi-csatorna használhatósága a háború első heteiben, ami kockázatot, veszteséget is megér(t).

Alexandria pedig egyiptom 1. számú export-import kikötője volt és jelenleg is az (jártam is ott), valamint fontos katonai bázis, nem véletlen, hogy a WW2-ben angol békaemberek megtámadták...

Bazodi olvtárnak pedig csak annyit, hogy a kényelmes szobából is érzékelhető, hogy miért lett volna érdemes kockázatot, potenciális veszteséget vállalni. Post Szaid és a csatorna feltétlen ilyen, ha pedig arra rajdolnak vétek lett volna kihagyni Alexandriát az említett okokból + zavarkertés, összekeverés...

Azt meg honnan tudják az ellenség mivel és merre jár? Ezt a célt szolgálta a tengerészeti hírszerzés, valamint a tengeri és légi felderítés (hidroplánok, léghajók).

Azonnali hatas az lett volna, hogy az angol es Commonwealth csapatok felvonulasa kb. Egy honappal tovabb tart.